Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 4. szám - A jelzálogos hitelezők és szolgalomjogosultak viszonya

88 tehermentesítse, és miután felperes a tehermentesítésre bizonytalan ideig várni nem tartozott: a kereset indításához joga volt; de mert az alperes ellenirati meg nem czáfolt előadásából az tűnik elő, hogy a kérdéses kölcsön felmondástól függött, a követelés esedékességének napja tehát meghatározva nem lett; ekként a kérdésben levő tehermentesítés tekintetében az alperest nem terheli oly késedelem, amelynél fogva őt minden alap nélküli perlekedőnek lehetne tekinteni, annál kevésbbé, mert kötelezettségének a per folyama alatt tényleg eleget is tett. A kir. Curiá a másod bíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben azért, mert az A. a. szerint alperes a felperes ingatlanát is terhelő tartó, zás kifizetését is magára vállalván, ebből folyólag erre vonatkozó külön kikötés nélkül terhelte felperessel szemben az alperest az a kötelezettség is, hogy a felperes jelzett ingatlanait is ettől a zálogjogtól tehermentesítse és ezen a kötelezettségen mit sem változtat az alperes által felhozott az a körülmény, hogy a követelés visszafizetése felmondástól függött, mert a hitelező és az adósságot átvállaló alperes közötti jogviszony az alperesnek a felperes irányában elvállalt tehermentesítési kötelezettségére nincs befolyással. Felperes pedig a tehermentesítésre az alperes tetszéséhez kötött időig várni nem tartozott, mert az A. alatti e tekintetben korlátozó intézkedést nem tartalmaz s különben is az alperesnek a tehermentesítésre az A. alatti keltétől a kereset indításáig több mint 8 • év alatt elég ideje volt és így felperesnek joga volt a kereset indításához s arra az alperes mulasztása szolgáltatott okot. 137. Ha az alperes a perben a kereseti követelés érvényesithetése ellen azzal is védekezett, hogy neki a felperes ellen szintén van lejárt ellenkövetelése, az ellenkövetelés a kereseti követelésbe az esetben is beszámítható, amikor az alperes kifejezetten nem érvényesített sem viszonkeresetet sem beszámítási kifogást. 4766/P. 1903. sz. Ues/ámitás. Felperes mint iparossegéd, keresetét arra alapította, hogy az alperes munkakönyvét jogosulatlanul visszatartotta, minek folytán más iparosoknál foglalkozást nem kapott. Ennélfogva kérte alperest a munkakönyvének visszatartása ideje alatt szenvedett kárának a megtérítésére kötelezni. Alperes a felperes kereseti joga ellenében azt hozta fel. hogy a felperes a szolgálatból eltávozott a nélkül, hogy az előlegül kapott összeget ledolgozta volna és igy ő a felperes munkakönyvének a visszatartására jogosult volt. Felperes elismerte, hogy az alperestől 196 K. előleget kapott. Az elsőbiróság a kir. iiélőtábla által is helybenhagyott ítéletében az alperest a felperes ama kárának a megtérítésére kötelezte, amelyet a felperes munkakönyvének jogosulatlan visszatartása ideje alatt szenvedett; a marasztalási összegbe azonban a felperes által alperestől előlegül