Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 4. szám - A jelzálogos hitelezők és szolgalomjogosultak viszonya

85 szabályszerűen hozott határozatában egyúttal azt is kimondja, hogy az ezzel járó minden hátrányos következményeknek (hogy a lakosság a bizottság előtt a másik községben kénytelen megjelenni, hogy a helyszíni eljárást saját községében a kellő közvetlenséggel ellenőrizni nem képes sth.) önként aláveti. (42.156 1908. I. M. sz.) A jelzálogos kölcsönkövetelések átváltoztatására vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatban telekkönyvi kivonatok csak konverzió igazolása czéljából a kölcsönügylet illetékmentességének megállapítása érdekében adhatók ki bélyeginentesen. Egyik kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság arról tett jelentést, hogy egy jelzálogforgalmi iroda tömegesen rendel meg bélyegmentes telekkönyvi kivonatokat jelzálogos kölcsönkövetelések átváltoztatása czéljából az erre vonatkozó eljárás megkezdése előtt, hogy a pénzintézetek a birtokállapot és az átváltoztatandó kölcsönök mennyisége felöl kellő tájékozást nyerhessenek. Az igazságügyminister a pénzügyministerrel egyetértöleg figyelmeztette az illető telekkönyvi hatóságot, hogy 22.573|1893. I. M. sz. rendelettel!) közölt 84.838 189;!. számú pénzügyministeri rendeletből kívehetöleg csupán azok a telekkönyvi kivonatok adhatók ki bélyegraentesen, a melyek a konverzió igazolása czéljából, tehát a kölcsönügylet illetékmentességének megállapítása végett szükségesek. Ezek a telekkönyvi kivonatok csak a kötvény kiállítása után, a már megkötött ügylet konverziónalis természetének igazolására szükségesek és ezek kiadása alkalmával a felek inár abban a helyzetben vannak, hogy az ügylet megkötését igazolhatják. Azok a telekkönyvi kivonatok, a melyeket a felek abból a czélból rendelnek meg, hogy a pénzintézetek a birtokállapot és az átváltoztatandó kölcsön felöl tájékozást nyerjenek, bélyegmentesen nem adhatók ki, mert ezek nem a konverzió igazolására — az illetékmentesség mérvének megállapításához — szükségesek. (4000 1904. I. M. sz.) A szegedi kir. ítélőtáblához 1903. évi augusztus és szept. hónapokban érkezett fontosabb curiai határozatok.*) 135. Az ingatlan tulajdonjogának az elbirtoklására, annak az ingatlannak bizonyos czélra engedett használata, jogalapul nem szolgálhat. A község tulajdonát képező ingatlanokon az egyes hitfelekezetek részéről évek hosszú során át gyakorolt temet1) Az 1893. évi 22.573. I. M. számú rendeletet 1. az Igazságügyi Közlöny II. évfolyamának 8. számában a 200. lapon. *) Az előző közleményeket lásd a VIII. évfolyam 4—12. és a IX. évfolyam 1. és 2, számaiban.