Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

37 jedne arra a hányadra is, melyet később a társtulajdonos megszerez, ennek jogsérelme keletkeznék. Előállhatna az az eset, hogy a társtulajdonos valamely hányadot csak azért nem szerezhetne meg, nehogy a saját hányadát is elveszítse. Ez egymagában is elegendő ok arra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg a hivatkozott §§ a tervezetbe felvétettek. A T. 868. §-ának második bekezdése szerint „egyetemleges jelzálogjog nem keletkezik az által, hogy a jelzálog tulajdona utóbb hányadrészek szerint megoszlik. A jelzálogjog a hányadok szerint megoszlott jelzálogot ezentúl is mint egészet terheli". Ezen § szerint a jelzálog későbbi felosztása — ha ugyanazon tkvben marad — a jelzálogos hitelezőt nem érdekli, ő rá nézve a tkvi jószágtest ezentúl is egész és egy. Ebből következik, hogy kielégítést a fenti példában felhozott esetben a hitelező egészben is nyerhet. Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés. Irta: Knopp Antal fehértemplomi kir. telekkönyvvezetö. Szép oly hazának a fia lenni, melynek történetéből csak dicsőséget meríthetni; de viszont fájdalmas oly tisztviselői kar tagja lenni, amely fölött állandóan az anyagi felelősség Damoldeskardja lebeg s amellett maga a tisztviselői kar folytonosan hanyatlik. Mint a fennállott határőrvidéken a 95 éves telekkönyvek vezetése körül működő telekkönyvvezető, a bonyolult és felette hézagos birtokviszonyok miatt olyannyira sok a dolgom és oly nagy felelősség jár a működési körömmel, hogy a hivatalos teendőkön kivül alig jut másra is időm; de azért még sem mulaszthatom el, hogy a szeretett hazámat annyira érdeklő telekkönyvi intézményre nézve tollat ne ragadjak és a hivatott köröknek figyelmét az alábbi felette fontos, sürgősen teljesítendő intézkedések megtételére fel ne ébreszszem. Rendkívül nagy hátrányára van a telekkönyvi intézménynek az a jogszabály, amely a telekkönyvvezetőktől elméleti képzettségül csak a gimnázium, vagy a reáltanoda, vagy a polgári iskola négy alsó osztályának elvégzését követeli meg. Ezen szabály megalkotása az 1883. évi április 1-én 8088. sz. a. kelt igazságügyminiszteri körrendelet kibocsátása előtt, mikor még a telekkönyvi ügykör nem tette szükségessé annyi törvény és rendelet ismeretét, — a telekkönyvi pályára majdnem kizárólag teljes középtanodai elméleti képzettséggel, sőt jogi végzettséggel biró egyének jelentkeztek; mert hazánkban, mivel földmivelő állam, a telekkönyvi intézménynek, mely az ingatlan vagyon biztonságának és a közhitelnek alapköve, a kor haladásának megfelelően fokozatosan fejlődő, szép jövőt tulajdonitottak.