Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 2. szám

25 megszüntetése végett addig is, mig az ujonan alkotandó s ilyen hiányokban bizonyosan nem szenvedő telekkönyvi rendtartásunk életbe nem lép, valamely intézkedés tétetnék. Ezt az intézkedést legkönnyebben és legrövidebben rendeleti uton lehetne megtenni. Ezt a rendeleti intézkedést annál inkább meg kellene tenni, hogy a belefoglalandó szabályok életképességéről és alkalmazhatóságáról addig, mig az uj telekkönyvi eljárás véglegesen szövegezve lesz, meggyőződést, vagy legalább tapasztalatokat szerezhetnénk. E tekintetben a saját életünkből, meritendő tapasztalatra annál égetőbb szükségünk van, mert Általános polgári törvénykönyvünk tervezetének a dologjogra vonatkozó, harmadik része különösen jogtörténeti alapon készült. A jogtörténeti alap hozza magával, hogy a 486. §. első bekezdésébe a következő rendelkezést is felvette : „Külön jogszabály határozott nemű ingatlanokat a telekkönyvi felvételből kizárhat." Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, ha most nem is, de a törvényerőre emelkedés időpontjára mégis meg kell alkotnunk a telekkönyvezésből kizárt ingatlanok telekkönyvből való kitörlésének szabályait. Én ugyan a magam részéről azt tartom, hogy az Altalános polgári törvénykönyvbe ugyan felvehetjük azt a rendelkezést, hogy határozott nemű ingatlanokat külön jogszabály a telekkönyvi felvételből kizárhat, azonban azt is kivánatosnak tartom, hogy olyan külön jogszabályt minél kevesebbet alkossunk és különösen a közutakat az általános telekkönyvezésből ne zárjuk ki. hanem inkább olyan külön telekkönyveket alkossunk részükre, amelyekbe felvett ingatlanok a forgalomból ki vannak zárva és csak különös, kellő kiztositékkal ellátott hatósági intézkedés utján lehetne forgalomba hozni. Szerény felfogásom szerint a telekkönyvi intézmény teljességének ez jobban megfelelne és a közutakat is erősebb védelemben részesitené, mintha külön közigazgatási telekkönyvezésük, törzskönyvezésük áll fenn, ha a különben is nagyon sokfelé elfoglalt közigazgatási hatóságok e tekintetben akármilyen szigorú felügyelet alatt állanak is. RENDELETEK. A kir igazságügyminiszternek 1902. decz. 3-án 35,364/1902. I. M. szám alatt kelt rendelete, a r*ödtö'mcggondnoki, hagyatéki gondnoki és zárgondnoki dijakra vonatkozó birói határozatoknak a pénzügyigazgatósággal való közlése tárgyában. Valamennyi kir. bírósághoz. Panasz tétetett a miatt, hogy egyes pénzügyigazgatóságok a bíróságoktól rendszerint 3 évre visszamenőleg kimutatást kérnek a bíróság által kinevezett gondnokok részére megállapított dijakról.