Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 2. szám

20 ben ugyanazok a szabályok alkalmazandók rá, amelyek a közönséges telekkönyvi végzéseknél érvényesülnek; amennyiben pedig különös szabályok érvényesülnek benne, a bőven alkalmazandó bejegyzési mintákból, a végzések és a bejegyzések közti szoros kapcsolatnál fogva a bejegyzésekből könnyen felismerhetők, ennek a rövid értekezésnek a keretében felesleges vele az időt és a teret külön elfoglalni. Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy a közutaknak a telekkönyvből való kitörlésénél a telekkönyvi bejegyzéseknek mely faja alkalmazandó. Tudjuk, hogy a telekkönyvi bejegyzések rendszerint három félék, még pedig bekebelezések (betáblázások), előjegyzések és feljegyzések1). A lejegyzések, átjegyzések, hozzájegyzések, visszajegyzések, átvitel, áthozatal már a feljegyzések közé tartoznak. Ezeken kívül negyedik a „bejegyzés", melyet a telekkönyvi helyesbités intézménye alapitott meg2). Ezek közül a bejegyzések közül a bekebelezés, előjegyzés, bejegyzés az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok megszerzésénél, megváltoztatásánál, megszüntetésénél alkalmazandók; az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok megszerzésén, megváltoztatásán és megszüntetésén kivül a telekkönyvi dolgokra, jogokra és jogosultakra vonatkozó különös körülményeket és viszonyokat feljegyzéssel szoktuk a telekkönyvben nyilvánosságra hozni. A közutnak a telekkönyvből (betétből) való kitörlése, telekkönyvezett minőségének megszüntetésével telekkönyvezetlenné tétele magában véve a reá vonatkozó dologi jogok megszerzését, megváltoztatását vagy megszüntetését nem jelenti, hanem csupán azt a különös körülményt tünteti fel, hogy az eddig telekkönyvezett közút megszűnt a telekkönyv tárgya lenni. Az állam, a törvényhatóság, a vasúti állomás tulajdonosa nem az által szerzi meg a közút tulajdonjogát, hogy a közutat a telekkönyvből kitörölteti, a zálogjogoktól, haszonélvezettől, özvegyi jogtól, kikötményektől, lakás-jogtól, használati, bérleti, haszonbérleti, utóöröklési jogtól, elő- és visszavásárlási jogtól, elidegenítési, terhelési tilalomtól, stb. nem az által szabaditja meg a közutat, hogy a telekkönyvből kitörölteti, hanem az által a kötelmi szerződés által, amely közte és az eddigi jogosultak közt létre jött, amit esetleg a biróság Ítéletben is megállapitott, a kisajátítási eljárásban a kisajátítás ténye által, a törzskönyv hitelesítő eljárásban a közigazgatási bizottság hitelesítő határozata és a kereskedelmi miniszter részéről esetleg hozzáadott megerősítés által. Ennek következtében a közutaknak a telekkönyvből való kitörlésénél véleményem szerint a feljegyzés alkalmazandó. Ugyanezt alkalmazza 56. §-a f) pontjában a telekkönyvi rendtartás is, mikor azt mondja, hogy „a közczélok végetti kisajátítás, vagy *) Telekkönyvi rendtartás 59. §. 2) Az 1893. évi 24,366. számú igazságügyminiszteri rendelet 81. §-a.