Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 7-8. szám

114 Például : „1. A. B. telektulajdonos eredeti felvétel alapján 2. C. D. a telek haszonélvezője és az épület tulajdonosa, öröklés jogczimen (1883. május hó 2-án 760. sz.)". 2. Ha a betétszerkesztő bizottság a telekjegyzőkönyvben az 1. pontban emiitett nyilvánköny vi állást találja, az ettől eltérő tényleges birtoknak, amennyiben a megfelelő többi törvényes előfeltételek is megvannak, arra a kérdésre, hogy a földtulajdon és az épület kinek javára jegyeztessék be, ugyanaz a befolyása, amelyet a tényleges birtok arra a kérdésre gyakorol, hogy valamely ingatlannak teljes tulajdona a szerkesztendő telekkönyvi betétben kit illessen. Ha tehát az 1. pont példájában a helyszíni bizottsági eljárás alkalmával kiderül, hogy A. B. több mint három év előtt végrendelet nélkül elhalt és egyetlen gyermeke F. G. részére teljesitik a telek haszonélvezete fejében járó' szolgálmányokat (1889: XXXVIII. t.-cz. 5. § 2., 3. bek.); és ha másrészt H. J. igazolja, hogy az épületet C. D.-től megvette és tényleg birtokolja (1886 : XXIX. t.-cz. 15. § a) pont, akkor az illető telekkönyvi betét B. lapján be lesz jegyzendő; ,1. F. G. telektulajdonos tényleges birtoklás alapján (1903. évi január hó 5-én 65. sz.), 2. H. J. a telek haszonélvezője és az épület tulajdonosa, tényleges birtoklás alapján (1903. évi január hó 15-én 204. sz.)". 3. Ha az eljárás alkalmával kiderül, hogy valamely telekkönyvezetlen ingatlanra nézve a tényleges birtokláshoz képest más a telektulajdonos és más az épület tulajdonosa, ezt az ingatlant az 1886. XXIX. t.-cz. 12. §-ának alkalmazásával a telekkönyvi betétbe ugy kell felvenni, amint fel kell venni a helyszíneléskor az 1. pontban idézett helyszinelési szabályok értelmében. Például : „1. A. B. telektulajdonos, 2. C. D. a telek haszonélvezője és az épület tulajdonosa, mindketten tényleges birtoklás alapján." 4. Oly ingatlanra vonatkozólag, amely telekjegyzőkönyvileg valakinek teljes tulajdonául van bejegyezve, a tulajdonnak az 1. pont értelmében való megosztását az 1886 : XXIX. t.-cz. 15—18. §§-ai és az ezeket kiegészítő későbbi törvények és a tényleges birtoklás alapján a betétszerkesztő bizottságnál kérni nem lehet. A bizottság ily megosztás czéljára telekkönyvi kérvényt pótló jegyzőkönyvet sem vehet fel (1891 : XVI. t.-cz. 12. §.) ; és köteles az e végett nála jelentkezőket utasítani, hogy kérelmüket a telekkönyvi hatóságnál közvetlenül, a rendes uton terjeszszék elő. 5. Amikor a betétszerkesztő bizottság a telekjegyzőkönyvben az 1. pontban emiitett nyilvánkönyvi állást találja, de akár a bemutatott szabályszerű okirat értelmében, akár a tulajdonjog bejegyzésének alapjául alkalmas tényleges birtoklás szerint a telektulajdonos megszerezte az épület tulajdonát, vagy megíorditva : az épület tulajdonosa megszerezte a telektulajdont, — a telekkönyvi betétben az illető jogszerzőt az ingatlan tulajdonosaként a tulajdonjog megosztott voltának elejtésével kell bejegyezni. A kir. igazságügyminiszternek f903. évi április hó 13-án kelt 1902. évi T. 86 30. számú rendelete, az igazságügyi hatóságok határozatainak a bejelentési hivatal igénybevételével teljesítendő kézbesítése iránt 1902. deczember hó 9-én T. 86/20. sz. a. kiadott rendelet értelmezése tárgyában. Az 1902. évi deczember hó 9-én T. 86/20. szám alatt kibocsátott rendeletemmel (megjelent az Igazságügyi Közlöny XI. évfolyamának 12. számában, a