Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

50 kedhetik; mert az ilyen meg nem idézett tlkvi érdekeltnek az elévülési határidőn (32 éven) belől bármikor beadott felfolyamo­dására a másodbiróság az egész sorrendi végzést a megelőző sorrendi tárgyalással és a sorrendi végzés alapján meghozott kiutaló végzéssel együtt megsemmisítheti s a meg nem idézett felfolyamodó tlkvi érdekeltnek is szabályszerű megidézése mel­lett uj sorrendi tárgyalást és az erről szabályszerűen felveendő jegyzőkönyv alapján uj sorrendi végzés hozatalát rendelheti e! azért, mivel az ily meg nem idézett tlkvi érdekelt nemesak saját követelését számithatja fel, hanem joga van kifogásolni vala­mennyi másnak felszámítását is, aminek következtében a koráb­bitól teljesen eltérő jegyzőkönyv alapján kell majd a sorrendi végzést meghozni. Az árverési hirdetmény kiboesátásától a sorrendi tárgyalásra idéző végzés meghozataláig a tlkvi állás megváltozhatok. Uj nyil­vánkönyvi jogok keletkezhetnek ; a létezők pedig megszűnhetnek vagy átváltozhatnak. Engedmény folytán mások lehetnek a jel­zálogos hitelezők; alzálogok következtében vagy pedig uj zálog­jogok szerzése folytán megszaporodhatnak a jelzálogos hitelezők, akiket mind meg kell idézni a sorrendi tárgyalásra. De lehet, hogy egy vagy több kérvény széljegyezve van. Az 1881: LX. t.-cz. 153. §-ának c) pontja értelmében az ilyen kérvény benyújtója is tlkvi érdekelt; a sorrendi tárgyalásra tehát azt is meg kell idézni, akinek kérvénye a tlkvben még csak széljegyezve van. Nem lehet, nem szabad tehát a birónak elmulasztani azt, hogy mielőtt a sorrendi tárgyalásra idéző végzést meghozná, maga vegye kezébe a vonatkozó telekjegyzőkönyvet (tlkvi beté­tet) és maga állapitsa meg abból a megidézendő érdekelteket, mert máskép soha sem lehet nyugodt a felől, hogy egyik vagy másik tlkvi érdekelt megidézése nem marad el ? A megidézésnél pedig a bírónak ügyelnie kell arra, hogy a a kir. pénzügyigazgatót mindig az 1881: LX. t.-cz. 188. §-ának első bekezdésében foglalt, a biztositéki zálogjogos hitelezőket pedig mindig a 191. §. utolsó bekezdésében kifejezett figyelmez­tetésselidézze meg; mert máskülönben ismét kiteszi magát annak, hogy az ilyen szabályszerűen meg nem idézett érdekeltnek fel­folyamodása folytán sorrendi végzését az azt megelőző tárgyalás­sal együtt megsemmisiti a másodbiróság. Már csak ezért is szükséges a birónak a telekjegyzőkönyvet (tlkvi betétet) mindig átvizsgálnia, mielőtt a sorrendi tárgyalásra idéző végzést kibocsátaná. Az 1881: LX. t.-cz. 188. §-a nem intézkedik a felől, hogy mi módon történjék a telekkönyv szerint érdekeltek számára szóló idéző végzésnek a kézbesítése ? De már a 191. $-nak utolsó bekezdése kifejezetten azt rendeli, hogy a sorrendi tárgyalásra idéző végzés a biztositéki zálogjogos hitelezőnek saját kezéhez kézbesítendő. Tekintettel már rnost arra, hogy a sorrendi tár­gyalás az árverésnél nem kevésbé fontos eljárás, az 1881 : LX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom