Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 3. szám - Ártér - hullámtér

47 díjjegyzék 75.. 101., tételei és 102. tételének e) pontja értelmében a szóban forgó esetben a bírói kiküldöttek által felvett összegből a napi dijaknak megfelelő összeg után a II. fokozatú bélyegilleték lerovandó lett volna, — nehogy az illető közegek a bélyeg-lerovás elmulasztása miatt leletezésnek tegyék ki magukat — az igazságiigyminiszter szükségesnek látta kijelenteni, hogy mindazokban az esetekben, midőn polgári ügyekben a lelek által előlegezett vagy megállapítás után utólagosan a bírósághoz beküldött és az 1882. évi július hó 5-én 2 .763. I. M. sz. a. kelt rendelet értelmében elnöki letétként kezelendő összegből kifizetések történnek, a kifizetett összegeknek nem illetékmentes része után a szabályszerű bélyeg-illeték a nyugtán, az elnöki letétnaplón vagy a tárgyalási jogyzökönyvön, ott t. i. a hol a pénz felvétele elismertetik, lerovandó, ennek elmulasztása esetén pedig szabály­szerű lelet felveendő. (36.407/1901. I. M. sz.) Egybeépített községeknél a napi és fuvardíj (vagy átalány) szempontjából a bíróság székhelyének és a bírósági tisztviselő állomáshelyének az egybeépült közsé­gek összessége tekintendő. Tekintettel arra, hogy valamely bíróságnak (ható­ságnak) az e gybeépült Községek közül az egyikben vagy másikban való elhelyezése rendszerint az elhelyezés könnyebb vagy czélszeriibb voltát befolyásoló körülményektől függ, és hogy a körülmények változtával a bíró­ságnak (hatóságnak) a más községbe való átköltözése nem jelenti egyúttal a bíróság (hatóság) székhelyének megváltozását; tekintettel továbbá arra. hogy az ilyen egybeépült községek bármelyikének területén lakó tisztviselő a székhelyen lakónak tekintendő: a kir. igazságügyminiszter a kir. pénzügyminiszterrel egyetértöleg kijelentette, hogy a mikor valamely bíróság (hatóság) oly helyen nyert elhelyezést, a mely egynél több önálló község egybeépítése következtében összefüggő helységként jelentkezik, a napidíj és fuvardíjra (átalányra) való igény megállapításánál a bíróság (hatóság) székhelyének és egyúttal a tiszt­viselő állomáshelyének nem a közigazgatási értelemben vett községet, ha­nem az egybeépített községek összességét, tehát a földrajzi értelemben vett helységet koll tekinteni. (39.192/1901. I. M. sz.) Szerkesztői üzenetek. M. község elöljáróságának. Az überlandiális földek az egyes birlalóknak külön törvény által biztosított telekkönyvön kívüli tulajdonát képező ingat­lanok, amelyekre vonatkozóan a községek a megfelelő vételár átvállalása ellenében az egyes birlalókuak tlkvi bekebelezésre alkalmas szerződést kö­telesek adni s az erre vonatkozó jogukat a birlalók el nem vesztik az ál­tal, hogy a község részéről az egyénileg még nem tolekkönyvezett über­landiális földeknek egyénileg leendő telekkönyvezése végett hozzájuk inté­zett szabályszerű felhívás daczára a bejegyzéshez hozzájárulni vonakodnak ; mert ennek jogi következménye eme földeknek fent megjelölt jogi termé­szeténél fogva s az ezt szabályozó 1882 : XXVIII. t.-cz. 2. s-ában foglalt rendelkezéssel is egybehangzó, a kormánybiztos által 1883. évi okt. 28-án ki­adott szabályrendelet 11. pontja értelmében is csak az, hogy ez esetben az ingatlan tulajdonjoga továbbra is a község nevén marad telekkönyvezve. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom