Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.

31 gyámhatóság gondoskodik. Ezek szerint a méhmagzat, mint várható örökös, érdekében az örökösödési eljárást szabályszerűen le kell folytatni, de átadó végzést hozni mindaddig nem lehet, amig a méhmagzat meg nem születik. Ha a méhmagzaton kiviil más, életben levő örökösök is vannak, akkor az 1894: XVI. t.-cz. 76. §-ának rendelkezéseire tekintettel részleges átadó végzést kell hozni, hogyha a tárgyalásnál e §-ban megkívánt elöföltételek fennforognak : a méhmagzatot megillethető részre nézve pedig az eljárást függőben kell hagyni és a részleges átadó végzésben a méhmagzatot illethető részt az örökhagyó nevén kell továbbra is meghagyni. Nyilvánvaló tehát ezekből az, hogy az 1894: XVI. t.-cz. 78. §-ának az a rendelkezése, amely szeiint az utóörökösök ntóöröklési jogát hivatalból biztosítani kell, az utóörökösödés tárgyát képező ingatlanokra az örökösök tulajdonjogának bekebelezésével egyidejű tlkvi feljegyzés által: a méhmagzatra nem vonatkozik. Merőben helytelenül jár el tehát az a hagyatéki bíróság, mely átadó végzésében az életben levő örökösök tulajdonjogának bekebelezésével egyidejű tlkvi feljegyzés által a méhmagzat örökjogának biztosítását elrendeli. Az a kérdés már most, hogy ha mégis a hagyatéki bíróság, habár merőben helytelenül, do mégis jogérvényesen meghozott átadó végzésében ekként intézkedik : kell-e a megkeresett tlkvi hatóságnak a hagyatéki átadó végzés eme feljegyzésre vonatkozó részét is, tlkvi akadály nem létében, teljesíteni V Szerintünk nem kell azért: mert az 1894: XVI. t.-cz. ily följegyzésről nem intézkedik, ily följegyzésnek elrendelésére tehát az emiitett törvény a hagyatéki bíróságot föl nem jogosítja: s mert a méhmagzatra eshető örökrészre nézve mindaddig, amig az meg nem születik, a hagyatéki bíróság átadó végzést joghatálylyal nem hozhat, erre szükség sincs, mert a fentebbiek szerint a méhmagzatot megillethető jutalékra nézve a hagyatéki eljárás függőben hagyandó lévén, a reá hárulható jutalék az ö megszületéséig, mint az örökhagyó tlkvi tulajdona, érintetlenül marad. F. Á. urnák. Minthogy az úgynevezett „bon" (]XGut") a kereskedelmi forgalomban rendszerint nem puszta kölcsönügyletből eredő adósság — elismerést képez ós igy a bon oly esetben, amikor annak rendelkezése és kiállításának, illetve a kötelezettség-vállalásnak jogi oka ki nem tudható, jogi természeténél fogva nem tekintgető a tlkvi rendt. 88. §-ának b) pontja alá eső adóslevélnek : annak alapján a tlkvi rendt. 87. és 88. §§. alapján a zálogjog elő nem jegyezhető. Ha azonban a bon valamely meghatározott ingatlan jószágra vagy nyilvánkönyví jogra való zálogjoghozi czimet tartalmaz vagy abban legalább általában a követelés biztosításának joga meg van engedve : akkor annak alapján a tlkvi rendt. 87. $-a a) pontja értelmében a zálogjog már előjegyezhető. (Lásd a szegedi kir. Ítélőtáblának 1901. évi decz. 6-án 4951. sz. h.) J. Gy. urnák. A büntető bíróságnak a kérvényben nem hiteles kiadványban, hanem csak hiteles másolatban csatolt olyan ítélete alapján, melyben a károsult nem csupán a kárösszeg megállapítása, de magának a kártérítési jognak megállapítása végett is a polgári perutra utasíttatott, a tlkvi rendt. 90. §-a alapján a zálogjog azért nem jegyezhető elő; mert eme szakasz szerint a zálogjog előjegyzésének csak oly birói határazatok alapján van helye, melyben a kártalanításra vagy elégtételre való jog megítéltetik, de a fél az összeg tekintotében a jog útjára utasittatik; a bűntető bíróságnak olyan