Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.

29 A földesúr 10 évnél régebben meghalt, örököseinek az egyes tulaj­donosok semmit sem fizetnek. Kérdés, hogy ezek a bejegyzések betétszerkesztés alkalmából töröl­hetők e ? a törlés tárgyában kérvénypótló jegyzőkönyvek vehetök-e fel? a bejegyzések az uj betétekbe áthozhatók-e ? Felelet. Legfontosabb annak a ténykérdésnek a megállapítása, hogy a kilenczed dézsmaszedósi jog fennáll-e még vagy már megszűnt"? A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868 : XXIX. t.-czikk 31. §-a értelmében a szőlőbirtokon ós járulékán fekvő tartozásoknak természetben való kiszolgáltatása már az 1868. évben megszűnt Ezen rendelkezés alá ugyanazon t.-czikk 32. §-a értelmében csak azok a szőlők nem estek, melyeket a tulajdonos irott szerződésben azon határo­zott és világosan kifejezett feltétel alatt adott ki, hogy azok bizonyos évek múlva vagy bizonyos határidőben reá yisszaszálljanak. Azonban minden ilyen tulajdonos tartozik a kikötött határidő lejárta után egy év alatt érvényesíteni visszaváltási jogát, mert ha elmulasztja, visszaváltási jogát elveszti s a föld a szőlőbirtokos tulajdona lesz. A jelen esetben a tulajdonos a telekkönyvi bejegyzésből kitetszöleg ilyen irott szerződésben köthette ki a szőlők visszaváltását s a visszavál­tási jognak tekintendő elővásárlási jog bejegyzéséből következtetve, I. . . lgnácz földesúr élettartama lehetett. L. . . . lgnácz 10 éve meghalt, a visszaváltási jogot, amint a telek­könyvi állapotból lehet következtetni, sem a földesúr életében, sem a ha­lála utáni 1 év alatt nem vették igénybe. A szőlőbirtok után járt és az 1868 : XXIX. t.-czikk által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről szóló 1878: VII. t.-czikk 3. §-a b) pontja értelmében, ha a visszaváltható szőlőbirtokra nézve visszaváltási jogát a tulajdonos nem érvényesiti, a szőlőbirtokos által fizetendő váltságdíjra nézve igényét a szőlőbirtok visszaváltására meghatározott határidő lejártától szá­mítandó 1 óv alatt köteles bejelenteni. Ugyanezen törvényczikk 5. §-a értelmében mindazon igény, mely ezen idő alatt be nem jelentetett, megszűntnek tekintendő és ebből kifolyólag a szőlőtartozások megváltására nézve a szőlőbirtokosra rótt kötelezettség­szintén megszűnik, de az 1868 : XXIX. t.-czikk 30. §-a értelmében a kilen­czed dézsma szolgáltatásának kötelezettsége is megszűnik. Ennek következtében I. . . . lgnácz örökösei, a mennyiben a szer­ződésben nagyobb korlátozások nem voltak, az örökhagyó halála után leg­följebb 1 évig szedhették a dézsmát, válthatták volna vissza a szőlőt és utána még egy évig jelenthették volna be a kir. igazságügyminiszternél a tartozások megváltása iránti igényt, de ezen két év letelte után minden joguk megszűnt s e tekintetben a szőlőbirtokosoknak is minden kötele­zettségük megszűnt. Ilyen körülmények közt a kilenczed dózsma feljegyzése különös tekin­tettel arra, hogy az esetleg folyamatban lehető eljárásban megállapítandó váltságtartozást úgyis valamennyi szőlő A. lapjára hivatalból feljegyzik, teljesen tárgytalan. Ennek következtében a kilenczed dézsma ezen törvénynek és a jogo­sultnak 10 évnél régebben történt halomását igazoló halotti anyakönyvi ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom