Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.

20 c) az 1900. évi június 19-én vagy utána történt közvetlen átháranilások. Pl. A turkevei 358. sz. tjkbe felvett 928. hrszmu legelő telekkönyvi tulajdonosa Halápi János 1900. évi július 4-én meghalt^ hagyatékát adó végzéssel igazolt örökösei. Halapi Teréz és János, ezek a legelőt az 1900. évi deczember 15-én eladták a betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Czeglédi Sándor tényleges birtokosunk, ez esetben az örökösödés után is, a vétel után is kell bírságot fizetni, mert az örökösödés közbeeső illetékköteles átháramlás, a vétel pedig — bár utolsó átháramlás, de nem az 1900. évi június 19. előtt jött létre. Másik példa, A hajdu-nánási 75. sz. tjkben Hajdú István nevén álló 12. hrszu házat és udvart a telekkönyvi tulajdonos az 1900. évi június 20-án eladta a betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Szalóki János és neje Piros Mária tényleges birtokosoknak. Ettől a bírságot is meg kell fizetni, mert bár közvetlen átháramlás, de nem az 1900. évi június 19. előtt történt. Az illetékszabás végett bejelentendő átháramlások bejelentési időpontja egyéb bejelentés hiányában mindig az a nap. amelyen az iratokat a bizottságnak vagy a kiküldöttnek vagy esetleg, a telekkönyvi hatóságnak bemutattak, vagy a szóbeli nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglaltak. 6. Az elévülés és az illetékmérséklés. Különösen megjegyezzük még, hogy az elévülés szabályai mind az egyszeres, mind a felemelt illeték vagy birság tekintetében éppen ugy alkalmazást nyernek, mintha betétszerkesztésről vagy telekkönyvi helyesbítésről szó sem volna. Ennélfogva az ó vagy 10 évnél régebben történt átháramlás után járó egyszeres illeték elévült, a 3 évnél régebben történt átháramlások után járó felemelt illeték vagy birság szintén elévült, tehát ha máskülönben járna is. az elévülés bekövetkezte miatt nem lehet követelni. De ez nem különös, betétszerkesztési vagy telekkönyvi helyesbítési kedvezmény, hanem általános szabály, azért nem soroltuk fel sem az egyszeres, sem a felemelt illetéktől vagy bírságtól valómentesség esetei közt. Az illetékméiséklés tekintetében semmi különös szabály nincs. A birtokváltozási időhöz rövidebi) vagy hosszaid) volta alapján csak az 15/10 és l9/io bejegyzési illeték és csak az olyan vagyonátháramlásoknál mérsékelhető, amelyek a) a szülők és törvényes (törvényesített) gyermekek vagy • unokák, úgyszintén az anya és törvénytelen gyermekei és unokái, valamint általában az egyenes ágbeli rokonok között; h) szülők és vő vagy meny; c) házastársak között fordulnak elő, mint a hogy az 1887. évi XLIX. törvényczikk megállapítja, és ezen esetben is csak az