Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / Tartalommutató

224 A közönséges megosztásokról készített vázrajzot nem szükséges mér­nöknek készíteni, elkészítheti akárki, aki a kataszteri térképből lett telek­könyvi térkép után léptékszerüleg tud rajzolni s a szerződő személyek alá­írásával (kézjegyével) és két kifogástalan férfi tanú előttemezésével kell ellátni. A kisajátítási megosztásokról szóló térkép pedig mindenkor hites mérnök (építész) által készítendő s ugyanaz által irandó alá is, a telekkönyv szerint érdekelt személyzet aláírása és tanuk elöttemezóse pedig nem szük­séges. (L. részletesen Káplány Géza : Telekkönyv, birtokrendezés stb. 1. kötet; 2 kiadás 415—430. lapjain). Sz. P. urnák. A telekkönyvi rendtartás 168. §-a szerint: ha a telek­könyvvezető valamely bejegyzés teljesítésénél valamely nyilvánkönyvi aggályt, vagy a bírósági intézkedésben valamely írásbeli hibát, vagy más fogyatkozást vesz észre, erről a telekkönyvi hatóság elöljárójának szóbeli jelentést tar­tozik tűnni, amely a feljelentett fogyatkozást megvizsgálandja s vagy maga niegigazitandja, vagy pedig, ha arra feljogosítva nem volna, a telekkönyv­vezetőt odautasitandja, hogy az észrevett aggályokat a telekkönyvi ható­ságnak írásban jelentse fel. Ha valamely bejegyezvénynél mindjárt a bej egyez vénynek birói vég­zéssel való összeegyeztetése alkalmával valamely kihagyás, helytelen kife­jezés, vagy más fontos hiba vétetik észre, a megigazító jegyzet tüstént hozzá­melléklendő. Ha azon fogyatkozások csak a végzésnek a felek kezébe lett szolgáltatása után vétetnek észre, erről a telekkönyvi hatóságnak írásbeli jelentést kell tenni, mely mindjárt a hibás hely mellett feljegyzendő, mire a felek netaláni kihallgatása után a megfelelő kijavítás elrendelendő s erről a felek értesitendők. Az 1888. évi márczius 4-én 675. sz. a. kelt igazságügyminiszteri ren­delet 2. §-a szerint : ha a telekkönyvi rendelet II. része szerint elrendelt tulajdonjogi bejegyzésnél történtek oly szabályellenességek, melyek a telek­könyvnek további szabályszerű vezetését gátolják ; ezeknek megszüntetése, illetőleg kiigazítása bármely érdekelt fél kérelmére, illetőleg ha a telek­könyvi hatóság által észrevétettek, hivatalból is a telekkönyvi rendelet 168. S-ának megfelelő alkalmazásával, szükség esetében helyszíni eljárás és szemle megtartása után eszkö'zlendő. Az a körülmény, hogy a telekkönyvbe olyan ingatlan is fel van véve, amely a természetben nem létezik, mindenesetre szabálytalanság, mert a telekkönyv czéljával homlokegyenest ellenkezik, a telekkönyv hitelét meg­rontja. Ennek következtében a nem létező ingatlan telekkönyvezésének a megszüntetése végett az eljárás hivatalból is megindítandó, a nem létezés helyszíni eljárás és szemle utján is megállapítandó és a szabálytalanság a nem létező ingatlannak a telekkönyvből való kitörlése és minden rá vonat­kozó dologi jognak kitörlése által megszüntetendő. Az e tárgyban hozott végzés nemcsak a telekkönyvi tulajdonosnak, hanem a jelzálogos hitelezők­nek is, egyszóval minden telekkönyvi érdekeltnek kézbesítendő. (Folytatása a 2., 3. és 4-ik oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom