Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1901 / 1-2. szám - Mintatár. 6. r.

térképet, nehogy a helyrajzi számok sorrendjében hézag támadjon, akkor is egészben véve át kell számozni, ha a tagositás, vagy bárminő más birtokszabályozás a határnak csak egy részére terjedt ki. Azoknak a szelvényeknek az átszámozása azonban, amelyek a tagositott dűlő legkisebb helyrajzi számánál kisebb számokat tartalmaznak, nem okvetlenül szükséges. így például: X községnek van 1—2000 helyrajzi számokkal megjelölt birtokrészlete. Ezek közül egy dülő, mondjuk a 876-1075. helyrajzi számú 200 birtokrészietet magában foglaló dülő tagosittatik és mint ilyen, 56 uj birtokrészletben osztatik ki, akkor feltéve, hogy az átalakítás alkalmával egy birtokrészietet sem kell felosztani, az eme dűlőbe eső birtokrészletek 876—932. uj helyrajzi számokkal lesznek megjelölendök és ennek következtében, nehogy a helyrajzi számok számszerű sorrendjében hézag támadjon: a következő szelvényen az 1076. helyrajzi számú részletet 933., az 1077. helyrajzi számú részletet 934., az 1078/a. helyrajzi számú részletet 935., az 1078/b. helyrajzi számú részletet 936., az 1078/c. helyr. számú részletet 937., az 1079. helyrajzi számú részletet 938. uj helyrajzi számokkal és igy tovább kell megjelölni. Az, hogy az ilykép átszámozott szelvények meghagyassanak-e vagy újból elkészíttessenek : mindig ténykérdés. Ha a birtokrészletek oly aprók, hogy azokba az uj helyrajzi szám be nem irható, természetesen uj dülőrajzot kell késziteni; ellenesetben nem. Elengedhetetlenül szükséges azonban: ha a régi szelvények (dülőrajzok) meghagyatnak, hogy a régi helyrajzi számok áthuzassanak, az ujak pedig a régitől különböző szinü tintával vezettessenek be a szelvényekbe, hogy ez a változtatás (az átszámozás) az illető szelvények szélén röviden megjegyeztessék és a liitelesitő bizottság tagjai által aláirassék. III. Kérdés. Az átalakítási szabályrendelet 26. §-ának b) pontja azt rendeli, hogy a telekkönyvi hatóság „az uj telekkönyv másolatát a községnek megküldi." Hogy kell ezt érteni: magát csak a telekjegyzőkönyveket, vagy a térkép másolatát is meg kell küldeni ? v. E. Felelet. A rendelet szavai szerint az uj telekkönyvet kell megküldeni. A község telekkönyvét pedig az egy községre vonatkozó telekjegyzökönyvek összessége képezi; ellenben a telekkönyvi térkép már nem telekkönyv, hanem a telekkönyvnek csakis kiegészitö része. Mindezekből pedig — minden kedvezmény szorosan lévén magyarázandó — az következik, hogy a községnek csakis az uj telekjegyzökönyvek egyszerű másolatát kell megküldeni: ellenben a telekkönyvi térképnek, valamint a birtokrészletlajstrom és névmutató másolatát nem kell megküldeni. Ez utóbbiakat a telekjegyzökönyvekből a községi jegyző maga is könnyű szerrel összeállíthatja. Arra a kérdésre nézve, hogy a községi telekkönyvnek a község által közhasználatra megrendelt lemásolása és a község birtokában levő telekkönyvi másolatnak kiegészítése mely munkaerőre, milyen díjazás és egyáltalán minő módozatok mellett bizható : a kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi rendeletek 170. és az 1893. évi 19,663.1. M. számú betétszerkesztési utasítás 177. §-ra való utalással 57,686/1. M. 1896. sz. alatt kijelentette, hogy valamint a felek maguk nem készíthetik a telekkönyvi másolatokat, épugy nem engedhető meg, hogy azokat a telekkönyvi hatóság közegei magándijazás mellett és magánúton készítsék.