Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

144 illető tulajdonosok ozi az igényt közvetlenül a polgári bíróságok előtt érvényesithetik-e, illetve kötelezhetők-e arra, hogy a törvény rendes utjának igénybevétele előtt első fokon a vízjogi törvény 105. §-a szerint a társulat közgyűlése által kiküldött bizottsághoz, s másodfokon az alispán, illetve polgármesterhez forduljanak ? A vízjogi törvény és az 1884: XIV. t.-cz. fentidézett rendelkezései csakis az ártérfejlesztési munkálat megállapítására, az osztályozás ós a kivetési kulcsra vonatkozó kérdéseket utalják előzetesen közigazgatási útra, ellenben az ártérből való kibocsátás iránt hozott batározat következtében támasztható vagyonjogi követelések lebonyolításának módjáról ezek a törvények nem rendelkeznek, s e tekintetben az 1897. évi XXI. t.-czikk, mely a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulatot kifejezetten a társulat kötelékéből kibocsátott teriiletek után eszközlendő visszafizetések teljesítése czéljából kölcsön felvételére hatalmazza fel, — sem állapított meg külön eljárást. Nem létezik tehát törvényes alap' arra, hogy a társulat kötelékéből kivált területek tulajdonosai a szóban forgó igényüket előbb közigazgatási uton érvényesíteni kényszeríttessenek. De nem is volna helyes értelme annak, hogy ezeknek az igényeknek érvényesítése olső fokon épen a visszatérítésre kötelezendő társulat közgyűlése által kiküldendő bizottság határozatától függővé tétessék. Nem utasíthatók a visszatérítésre jogosultak a közadók behajtására, illetve a közadók behajtásából felmerülő kérdések eldöntésére hivatott hatóságokhoz sem, — mert, habár a vízjogi törvény 122. §-a, illetve az 1884: XIV. t.-cz. 21. §-a szerint a vízszabályozási járulékok a társulat kérésére közadók módjára hajtandók be, a rendelkezésből egyáltalában nem következtethető az, hogy az ártérből való kibocsátás következtében felmerülő követeléseknek a társulat ellen való megállapítására s azoknak behajtására is ugyanezek a hatóságok volnának hivatva. Ezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a kérdésben forgó keresetek a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 9-én tartott teljes ülésben A kir. Curia 69. számú polgári döntvénye. Ha valamely jogcselekvény (perijeli, perenkivüli vagy az anyagi jog körébe tartozó) teljesítésére megszabott határnap vagy Határidő végső napja a: 1898. évi I'. t.-cz. ált ni ápril hantinak nemzeti ünneppé nyilvánított ll-ik napjára esik, erre a napra a teljesítés tekintetében alkalmazandők-e a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok? , T. Q. 231/1. , 9444. . ( 1899. polg. éS 577899: 8zámokhoz-) Határozat. Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított ll-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetéhen a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók.