Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

77 átailási szerződést, valamint a szétdarabolásról készült szabály­szerű vázrajzot sajátkezüleg okmányszerűen aláírják, — vagy pedig akként, hogy külön hozzájárulási nyilatkozatot állítanak ki s ugy ezt, mint a vázrajzot a fennebb említett módon aláírják. Némely tlkvi hatóság a folyamodó kérelmére megcselekszi azt, hogy tárgyalást tüz ki a tulajdonostársak meghallgatása végett. Ez azonban merőben szabályellenes. A tlkvi rendt. 56. §-a csak a jelzálogos hitelezők meghallgatásáról intézkedik arra az esetre, ha azoknak a lejegyzéshez való hozzájárulása előzetesen, már a kérvény mellett nem igazoltatott. A tlkvi rendtartásnak ezt az intézkedését tehát a tulajdonostársak meghallgatására is kiter­jeszteni nem szabad. Ugy az árjegyzésnek, mint a lejegyzésnek jele az aláhúzás, mely azt jelenti, hogy az aláhúzott birtokrészlet, azon a helyen, ahol volt, megszűnt létezni abban a telekjegyzőkönyvben. Az aláhúzás ugy történik, hogy az A. lapon a kérdéses birtokrészlet alatt az A. lap összes rovatán keresztül tintával vonalat húzunk. Az aláhúzott birtokrészlet abban az esetben, ha az egész birtokrészlet ruházandó át tulajdonjogilag más személyre: vál­tozatlan állapotban, vagyis a helyrajzi számnak (számoknak), tárgyilagos ismertető jeleknek és térmértéknek érintetlen hagyása mellett viendő át más telekjegyzőkönyvbe. Es ez az eset áll be mindannyiszor, valahányszor árjegyzésről van szó, vagy ha a le­jegyzés vázrajz nélkül történik. De ha a lejegyzendő birtokrészlet tárgyilagos terjedelme változik, azaz ha vázrajz mellett történik a lejegyzés : a birtok­részletnek változatlan állapotban való átviteléről többé szó sem lehet; tehát sem ugyanazon helyrajzi számot, sem ugjanazon térfogatot megtartani többé nem lehet, mindkettőnek változáson kell keresztülmennie. Hogyan történik ez esetben a lejegyzés s más telekjegyző­könyvbe való átvitel ? A telekkönyvi rendtartás 51. §-a ez esetre azt rendeli, hogy a lejegyzendő részlet aláhúzandó, a hozzájegyzendő részlet pedig a tárgyilagos ismertető jelekkel a folyó sorszám alatt jegyzendő be. De arról, hogy mi történjék a birtokrészletnek azzal a részé­vel, mely más telekjegyzőkönyvbe nem vitetett át ? egy árva hangot sem szól. Ellenben az 1868: I. törvényczikk végrehajtása végett 1869. márcz. 8-án kiadott miniszteri rendelet 18. §. a) pont ja ez ot t re nézve ekként intézkedik: ha valamely birtokrészletnek csak egy része jegyzendő le, a birtoklapon a térmérték keresztül lmzatik s a fennmaradt térmérték veres tintával fölibe iratik ; ha pedig hely­szűke miatt ezen eljárás nem követhető, a birtokrészlet a fenn­maradt térmértékkel uj sorszám alatt veendő fel. A gyakorlatban kétféle eljárás honosait meg. Az egyik szerint azon birtokrészlet, amelyből egy rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom