Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - A felületességről. [5. r.]

66 tetését, — nemkülönben méltóztassék az a—i 1276. sz. tjkvben A. I. II. és + alatt foglalt ingatlanokból V. Jánost megillető ingatlan birtokjutalékokhoz osztr. ért. 800 frt lefizetett vételári tőke erejéig a zálogjog javamra leendő bekebeleztetését — biztositékkép — elrendelni. A tlkvi hatóság erre ekként végzett: Az A—sz 1895. évi június hó 6-ik napján kelt eredeti szerződős alapján a tulajdonjog az a-i. 1276. sz. tjkvben A + 6475. hrsz. a. foglalt s a terhek egyetemleges átvitele mellett az uj 5481. sz. tjkvbe változatlan tlkvi állásba átjegyzendő ingatlanból V. Jánost illető jutalékra vétel jogczimen J. Jován (Iszákov) javára 900 frt vételárban bekebeleztetni, egyidejűleg a zálogjog 800 frt vételár erejéig J. Jován (Iszákov) a—i lakos javára bekebeleztetni rendeltetik s a bejegyzés foganatosítása a tlkvi irodának meghagyatik. Eme végzés folytán a kérdéses ingatlan változatlan tlkvi állással az a—i 5481. sz. tjkvbe vitetvén át: ott a tulajdonjog B. 11. sorsz. alatt V. János jutalékára vevő J. Jován (Iszákov) javára s egyszersmind a zálogjog az emiitett ingatlanból V. Jánost illetett jutalékra J. Jován (Iszákov) javára, tehát a vevő ellenében a vevő javára, vagyis önmaga ellenében 800 frt vételár erejéig bekebeleztetett. A tkvi hatóságnak emiitett végzése jogerőre emelkedett. Álljunk meg itt egy kissé, hogy kicsodálkozhassuk magunkat a fölött: hogyan volt az lehetséges, hogy a kérvényező vevő J. Jován (Iszákov) nem vette észre azt, hogy az elsőbiró nem az ő kérelme szerint az a—i 1276. sz. tjkvben A. I. II. és + alatt még megmaradt ingatlanokból V. Jánost illető tulajdoni jutalékokra, hanem kérelme ellenére az újonnan nyitott 5481. sz. jkvben A. + 1. sorsz. 6475. hrsz. alatt átjegyzett ingatlanból a V. Jánostól megvett s most már saját tulajdonát képező jutalékra, tehát önmaga ellen önmaga javára rendelte el a zálogjogot az eladó V. Jánosnak már kifizetett 800 frt vételár biztosítására bekebeleztetni?! és hogyan volt lehetséges az, hogy a biró tévedését észre nem vette és idejében ki nem javitotta?! s végre, hogy volt lehetséges az, hogy a foganatosító telekkönyvvezető azt nem látta s a birót nem figyelmeztette?! Mindennek oka a felületesség. Mindenki gyorsan és sokat akar végezni s ennélfogva nem ér rá a higgadt megfontolásra, a nyugodt olvasásra, a csendes és alapos munkára. A megélhetés végtelen nehéz, a fizetés vagy jövedelem elégtelen, a gondok ós terhek évről évre szaporodnak; legfőbb törekvése tehát egyiknek is, másiknak is, hogy mielőbb jobb' helyzetbe jusson, előremenjen, amire pedig — a köztapasztalat szerint — csak ugy válik érdemessé, ha sokat dolgozik. Ámde sokat csak gyors munkával lehet elérni. Ez pedig megtermékenyíti a felületességet, mely szaporán szül hibákat és tévedéseket. így esik áldozatul az alaposság a gyorsaságnak ! És most menjünk tovább. Csaknem két évre rá V. János eladó csődbeesett s a sz—i kir. tszóknek, mint csődbíróságnak megkeresése következtében a csőd az a—i 1276. sz. tjkvben A. I. II. ós + 1., 2., 4-9., 11—13., 15—30. sorsz. alatt megmaradt ingatlanokra a vagyonbukott V. János ellenében 2404/1897. tk. sz. alatt följegyeztetett.