Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. 20. r.

63 3. a budai 9226. számú telekkönyvi betétben tulajdonosul Kappelmánn Károly van felvéve, holott a telekjegyzőkönyvben Kun Károly, helyesebben „Nappelmán"-nak volt felvéve, mi helyes ; 4. a budai 407. számú tkvi betétben C. 1. alatti tehertétel bekebelezettnek van bejegyezve, holott, a telekjegyzőkönyvben azon tehertétel a C. 3. alatti bejegyzés igazolása szerint csak előjegyzettként fordul elő. 5. a budai 808. számú telekkönyvi betétben C. 1. alatt 500 frt tőkeösszeg s járulékai •erejéig előjegyzett zálogjogra vonatkozólag C. 3. alatt a végrehajtási jog van feljegyezve, holott a telekjegyzőkönyvben a C 1. alatt 500 frt tőkeösszeg ós annak 6°/o kamatai erejéig •előjegyzett zálogjog, végrehajtás utján mint igazolt C. 5. alatt bekebeleztetett és arra nézve a végrehajtási jog C. 6. alatt feljegyeztetett. Hogy tehát ezen kisebbszerü hibák s fogyatkozások a hirdetményi határidő lejárta után mi módon igazíttassanak ki a betétekben, erre nézve sem az anyagi törvényben, sem a 19,665/93. számú I. M. betétek szerkesztését szabályozó rendeletben semmiféle útbaigazítást nem találunk. Bereghy Endre, kir. tikvezető. Felelet. A telekkönyvi betétekbe becsúszott név- és számhibák az 1886. évi XXIX. t.-czikk 58. §-a 3. pontjának világos rendelkezései szerint a hat havi hirdetményi határidő leteltével is kiigazithatók, a különbség csak az, hogy mig a hat havi hirdetményi határidőben az ily hibák felszólalás utján, addig a hat havi hirdetményi határidő leteltével csak a törvény rendes utján*) igazithatók ki ; továbbá, hogy mig a hirdetményi határidő alatt beadott felszólalás következtében elrendelt kiigazitás harmadik személyek ellen is hatályos, addig a hirdetményi határidő leteltével elrendelt kiigazitás csakis az időközben nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemüleg szerzett harmadik személyek sérelme nélkül eszközölhető. Ide vonatkozólag az 1891. XVI. t.-czikk 22. §-ában hasontárgyu intézkedés foglaltatik. JJ Dr. Kemény Andor. Kérdés. A következő kérdésekre kérek választ. 1. A tagositó mérnök által a tagosítás alkalmával a térképen oly részletek tüntottettek fel, melyek a helyszíneléskor nem lettek felvéve s igy az 1836. évi XXIX. t.-cz, 12. §-a alapján a tényleges birtokosra a hitelesitő bizottság által felveendők. Mikép történjók az ily területek felvétele, ha nem jelentkezik az a bizottság előtt, ki tényleges birtokos gyanánt jelöltetik meg a bizalmi férfiak és községi elöljáróság által ? Miként veendő fel az ily talált részletről a jegyzőkönyv, ha egész dűlőre kiterjedő több részletek fordulnak elő, ugy hogy a szomszédjai is mind talált részletek V Szükséges-e ily esetben a szomszédok meghallgatása a talált részlet megszomszédolása czéljából V A tulajdonjog az ily talált részletekre minő czimen jegyzendő be a tényleges birtokos javára V Alkalmazható-e a 70,972/896. I. M. sz. rendelet? 2. ili a teendő ha arányosított erdőnél a tulajdonostársak valamelyike az arányt megállapító Ítéletből, mely már jogerőre emelkedett, tévedésből kimaradt, az illető tlkvi társtulajdonosok azonban az Ítéletből kimaradottnak társtulajdonosi jogosultságát elismerik s ő illetőségét tényleg használja ? P. /. Feleletek, l-re. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését szabályozó 1892 : XXIX. t.-czikkel kapcsolatos telekkönyvi átalakítási eljárásnál oly birtokrészletek, melyek a a helyszínelés alól kimaradtak az 1886 : XXIX. t.-cz. 12. és a 19,665/893. I. M. számú betétszerkesztési utasítás 78. §-áuak első bekezdése szerint külön jegyzőkönyv felvétele mellett a tényleges birtokos nevére veendők fel. Jegyzőkönyv pedig csak a felek kérelmére vehető *) A törvény rendes utja alatt nem okvetetlenül peres eljárást kell érteni. Véleményünk szerint a betétszorkesztési törvény az említett kifejezés alatt azt érti, hogy a hat havi hirdetményi határidő leteltével ezek a hibák többé nem a betétszerkesztésre vonatkozó különleges, hanem a fennálló szabályok és általános rendelkezések szerint, tehát a rendes peres vagy perenkivüli uton igazithatók ki. Azt tartjuk ennélfogva, hogy nincs semmi törvényes akadály arra nézve, hogy az ily név- és számhibák és elírások szabályszerűen felszerelt kérvény alapján a hat havi hirdetményi határidő leteltével is kiigazithatók ne volnának. Igy például a vezeték- vagy keresztnévnek elírása hiteles anyakönyvi kivonat és helyhatósági bizonyítvány, az ingatlan helyi fekvés és művelési ág szerinti megjelölésének vagy térfogatának hibás kitétele magának a kataszteri hatóságnak bizonyítványa alapján — azt hiszem — kérvényi uton minden nehézség nélkül kiigazítható. De arra nézve sem foroghat fenn — legalább szerintem — törvényes akadály, hogy ily módon az elírt bekebelezés előjegyzésre vagy az elirt előjegyzés bekebezésre igazittassék ki akkor, ha az elírást a jogosított, illetve az a fél, aki ellenében a tévesen előjegyzésre elirt bekebelezés kieszközöltetett, az elírást bekebelezésre alkalmas okiratban elismeri és a hiba kiigazításába beleegyezik. Szeretném, ha e kérdéshez többen is hozzászólnának. Szerk.