Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. 20. r.

55 tjkvbe átvinni s aztán ennek B. lapján kell a tulajdonjogot eladó jutalékára vevők javára bekebelezni. Mert semmi szin alatt sem szabad azt megtűrni, hogy ugyanazon telekjegyzőkönyvben foglalt tlkvi jószágtestnek egyes részeire, — avagy ugyanazon tjkvben foglalt tlkvi jószágtestek közül egyes tlkvi jószágtestekre különböző egyének legyenek tulajdonosokul bekebelezve ; mert ez nemcsak ellenkezik a tlkvi rendt. 55. §-ában kifejtett vezérelvvel, hanem igen könnyen tévedésekre, zavarokra, bonyodalmakra vezethet s veszélyeztetheti a tlkvi szempontból oly annyira szükséges gyors áttekintést és könnyű megértést. Kiemelem, hogy az előbbi példában átjegyzésről, most pedig lejegyzésről szólottam. De ha a két példát összehasonlítjuk : mindjárt észreveszszük, hogy az előbbiben egy egész tlkvi jószágtestről (A. + 2. sorsz. (4936., 4937.) hrsz. ingatlanról), — az utóbbiban pedig az A. I. alatt felvett és egyetlen egy tlkvi jószágtestet képező birtok testnek csak egy részéről (az A I. 4. sorszám alattiról) volt szó. Ugyanis azt a müveletet, midőn egész telekkönyvi jószágtest vitetik át más telekjegyzőkönyvbe : átjegyzésnek, —• midőn pedig csak egy részét kell a tlkvi jószágtestnek átvinni : lejegyzésnek nevezzük. RENDELETEK. A kir. igazságügyminiszternek 1898. évi decz. 12 én 48,274/1898. I. M. száin alatt kelt rendelete, polgári ügyekben az osztrák bíróságokhoz intézendő és az osztrák bíróságoktól érkező végrehajtási megkeresések tárgyában. Az összes kir. bíróságokhoz a budapesti kir. büntető törvényszék és büntető járásbíróságkivételével. Egy osztrák cs. kir. bíróság egy magyar kir. bíróságtól jövő végrehajtási megkeresésnek foganatosítását attól tette függővé, hogy a magyar kir. biróság a végrehajtást elrendelő végzését nemcsak egy, hanem több példányban küldje át. Ez eset alkalmából a gráczi cs. kir. főtörvényszék elnöksége az illető osztr. cs. kir. bírósághoz figyelmeztető rendeletet intézett, mely szerint nem lehet megkívánni azt, hogy a formai szabályokhoz, amelyek elsősorban a belföldi bíróságnak egymás közt való érinkezésére nézve vannak megállapítva, a külföldi bíróságok megkeresései is minden tekintetben alkalmazkodjanak és így ha belföldi törvény vagy különös megállapodás valamely külföldről jövő megkeresés lényeges alaki kellékeit meg nem szabja, puszta formahiba a megkeresésnek megtagadására okot nem szolgáltathat, ha a kért birói cselekménynek különben helye volna és az a formahiba daczára teljesíthető. Az osztrák cs. kir. igazságügyminiszterium intézkedett, hogy a gráczi cs. kir. főtörvényszéki elnökségnek ez a rendelete az összes osztrák bíróságoknak tudomására jusson. Midőn erről a kir. bíróságokat értesítem, egyúttal figyelmeztetem, hogy miután az 1881: LX. törvényczikk 4 §-a értelmében az Ausztriából jövő vég-