Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 2. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. [20. r.]

42 a bekebelezés kieszközöltetett, vannak jogosítva keresettel megtámadni, miből nyilvánvalólag következik, hogy alperesek, akik mint tkvi rangsorban utóbb következő hitelezők, a felperes javára elrendelt zálogjogi bekebelezés által akkor még nem is létezett nyilvánkönyvi jogaikban sértve egyáltalában nem lehettek, a bejegyzésnek (a dologi jognak) érvényességét a sorrendi tárgyaláson kifogásokkal megtámadni jogosítva nincsenek, amiből azonban másfelől az is következik, hogy eme általuk meg nem támadható dologi jog alapján ellenük kereset sem inditható, s ez okból is felperes keresete dologi jog érvényesítését czélzó kereset nem lehet. Az 1881. évi LX. t,-cz. 197. §-a alapján a jelzálogos hitelezők az elárverezett ingatlanra egy másik hitelező javára jelzálogilag bekebelezett követelésnek egyedül valódisága és öszszege ellen emelhetnek kifogást, vagyis kifogásokkal csakis magát az adós és hitelezője között fennforgó kötelmi jogviszonyt, de nem magát a zálogjogot támadhatják meg, amiből következik, hogy az a jogi viszony, amely közöttük ós jelzálogos hitelezőtársuk között az adós és hitelezője között fennforgó kötelmi jogviszonynak kifogásolókkal való megtámadásából, a kifogásolás fényéből, a kifogásolás megtételekor keletkezik, maga is kötelmi jogviszony és az ebből a jogviszonyból eredő kereset, amelynek czélja nem egyéb, mint az adós és hitelezője között fennálló kötelmi jogviszony ellen kifogás alakjában intézett támadásnak a visszautasítása, ennek a jogviszonynak a kifogásokkal, mint jogi eszközökkel intézett megtámadás elleni megvédelmezése, ami a követelés valódiságának, fennállásának és összegszerűségének kimutatásával már eléretik, nem dologi, hanem kötelemjogi, vagy más néven személyes kereset. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről.*) Irta: Dr. Kemény Andor, kir. törvényszéki biró. (Folytatás.) A szerzést igazoló okiratra vonatkozólag nézeteinket már előbb az általános részben fejtettük ki, itt röviden csak azt kívánjuk mintegy ismétlésképen meg,] egyezni, hogy az okirat semmi különös alakszerűséghez kötve ugyan nincsen, mindazonáltal szükséges, hogy az az elidegenítő által aláírva, annak tartalmával az állított jogügylet létrejötte bizonyítva és az okiratnak az átíratni kért ingatlanra való vonatkozása kivehető legyen ; az okiratnak *) Az előző közleményeket lásd az l. évfolyam 6—12., II. évfolyam 1. 3—7. III. évfolyam 1—5. és 7—11. és IV. évfolyam 1. számaiban.