Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 1. szám - A zálogjog előjegyzése ügyvédi könyvkivonat alapján

hető", továbbá „de bekebelezésre nem alkalmas", mint feleslegeseket és igy szükségteleneket törüljük. Ami azt a kérdést illeti, hogy a T. 15. §-a csak abban az esetben volna alkalmazható', amikor a tlkvi tulajdonos, illetve közvetlen jogutóda a tényleges birtokossal közvetlen jogviszonyban állanak, ki kell jelentenem, hogy ez a feltevés se foghat helyet; ellenkezőleg a tényleges birtokos tulajdonjoga a T. 15. §-ának alkalmazása mellett bejegyezhető akkor is, ha az ingatlan telek­könyvön kivül több átruházáson ment át, feltéve, hogy ezeknek az átruházásoknak mindenike okirattal vagy beismeréssel iga­zoltatik. Minden kétséget eloszlat ebben a részben a T. 17. §-ának a 15. §-ra visszaható az a rendelkezése, mely szerint a T. 17. §-a annak szavai szerint az ingatlannak nyilvánkönyvön kivül történt több átruházása esetén is csak akkor vehető alkal­mazásba : „ha ezen átruházások mindenike szabályszerű okirattal vagy a 15. §. értelmében teendő beismeréssel nem igazoltatik" ; amiből önként következik, hogy ellenkező esetben, vagyis ha valamennyi átruházás okirattal vagy beismeréssel igazoltatik, a T.-nek nem 17., hanem 15. §-a veendő alkalmazásba. (Folytatjuk.) A zálogjog előjegyzése ügyvédi könyv­kivonat alapján. Irta: Dittrich József, kir. telekkönyvvezető. A telekkönyvi rendtartás 87. §-a alapján abban az esetbenr ha a bekebelezés valamely magánokirat alapján meg nem enged­tetik azért, mivel az a bekebelezésre szükséges kellékekkel nincs ellátva, az előjegyzés mindazáltal megengedhető, ha az okirat a telekkönyvi rendtartás 63. stb. §-ok általános rendelkezéseinek megfelel és a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint bizonyítékul szolgálhat. Ezen elvből kiindulva, ugyancsak a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának c) pontja értelmében a zálogjog előjegyzése helyt foghat a kereskedelmi és iparkönyvekből lejárt követelések iránt készitett számlakivonatok alapján, amennyiben a kivonat a könyvekkel való megegyezés és a könyvek kellő vezetése tekin­tetében a törvényesen kiszabott hitelesítéssel el van látva s amennyiben a könyvek bizonyitó ereje még el nem enyészett. Az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 31. §-a értelmében a bejegy­zett kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyvei rendszerint nem teljes, eskü vagy más bizonyítási eszköz által kiegészíthető bizonyítékot képeznek. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 59. §-a értelmében az ügyvéd rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készitett fogal­mazványai és levelezései, a ténykörülmények tekintetében, fél

Next

/
Oldalképek
Tartalom