Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 1. szám - A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható? [3. r.]

•) Mindannak daczára a rovatos telekkönyvek alkalmazását ínég sem tudom ajánlani, 1. mert ott, ahol a hosszú időkre visszafelé terjedő folytonosság előkelő szerepet játszik, ily gyökeres reform életbeléptetése felette sok nehézséggel járna; 2. mert a rovatos telekkönyvek rovataik nagy számánál fogva külalakjukban nagyobbak s kezelésük telekjegyzőkönyveinkkel szemben sokkal nehézkesebb : 3. a rovatok nagy része üresen maradván, a kellő hely kihasználásáról s/.o sem lehet, ellenben tág tere nyílik ugyanazon okból a nehezen ellenőrizhető utólagos hozzájegyzéseknek : 4. s végre, mert a korlátolt helyre beszorított „Veránderung"-ok további bejegyzései, mint folytatások, rendszerint amúgy is távol esnek a fő bejegyzésektől. Ellenben teljesen megfelelőnek mutatkozik és elfogadott telekkönyvi rendszerünkhez leginkább illik hozzá, hogy a másodrendű értékű feltüntetések számára az alkalmazásban levő A., B. es C. lapokon felül, még egy D> lap „a különfélék" vagy „a vegyes feljegyzések lapja" is rendszeresítessék ; és e D) lapra azok a bejegyzések felvétessenek, amelyek valamely már fennálló bejegyzés kiegészítésére, változására vagy megszűnésére (Veranderuugen, Lösehungenj vonatkoznak és amelyekre a fő bejegyzés jegyzet rovatában (pl. ad. 13. 2: kiskorúság törlése D. d. alatt) ugy, mint most hivatkozás történhetik. Megjegyzem még, hogy tlkönyvi rendtartásunk előtt sem ismeretlen a ncgy lappal biro tjkönyv (a C/a régi teherlap fenforgása esetén); és hogy egyes esetekben tkvi rendtartásunk is megengedi, hogy az egyik lap bejegyzése egy másik lapon módosítassák, (Az A. lapon eszközölt mindén v áltozás a 1>. lapon jegyeztetik fel.) Az elmondottak szerint a betétszerkesztési eljárás a törvény módosítása esetén két részre volna osztható, és pedig első rész : a tlkönyvnek a tényleges állapottal összhangba hozatala mellett a betétek megszerkesztése ; második rész : a telekkönyvnek a kataszterrel való összhangba hozatala. Ami ez utóimit illeti, ezzel kapcsolatosan az a kérdés merül fel első sorban, vájjon forog-e fenn egyáltalában szüksége annak, hogy a telekkönyv a kataszterrel összhangba hozassék ? Miképp fentebb szerencsém volt előadni, a jó telekkönyvnek egyik fő félté tele : a jó tlkvi térkép. Ennek azonban nem kell feltétlenül kataszteri térképnek lennie. Az a törekvés tehát, hogy a tlkÖnyv a kataszterrel összhangba hozassék, emeli ugyan a jó telekkönyv formai tökélyét s így eminens czélszerűségi kérdés, •de nem tényező a telekkönyv fogalmának meghatározásánál. Azonban mint czélszerűségi kérdés is elementáris erővel követeli jogainak érvényesülését, — Kétségtelen, hogy a törekvés, hogy a telekkönyv a kataszterrel összhangba hozassék, jóformán mindenkor és mindenütt meg volt és meg van. Maga az eredeti helyszínelés is ezen az alapon indult s a külföld pel-