Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

86 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Hl. Kérdés. Több egyén birtokát terheli F. S. hagyatéka javára és ismét többekét W. Simon javára bekebelezett tartozás. Sok örökös van és a hagyaték ezen követeléseket illető része még rendezve nincs, az örökösök pedig egyrészben ismeretlentartózkodásuak. Adósok adósságukat kiakarják fizetni, hogy birtokukat tehermentesíthessék. Hová fizessenek ? és mily eljárást kövessenek, hogy a zálogjogot birtokukról töröltethessék ? K. körjegyzőség. Felelet. Előbb azt az esetet veszszük elő, mikor a jelzálogos hitelező életben van. Nagyon természetes, hogy az adós tlkvi tulajdonos ennek fizessen s kérjen tőle bekebelezésre alkalmas (a tlkvi rendt. 81. és 82. §§. kellékeinek megfelelő) nyugtát és törlési engedélyt, vagy mint közönségesen mondani szokták : törlési nyugtát, amelynek alapján aztán kérje az illetékes tlkvi hatóságnál a tlkvi rendt. 122 §-áuak megfelelő kérvénynyel a zálogjog kitörlésének bekebelezését. Ha a jelzálogos hitelező a pénzt nem fogadja el s törlési nyugtát ki nem ad, vagy bármi tekintetben az ajánlott összeggel meg nem elégszik és kifogásokat tesz : akkor a tlkvi rendt. 91. §ában szabályozott eljárásnak van helye. E szerint pedig az adós tkvi tulajdonosnak jogában áll az egész jelzálogos követelést birői letétbe helyezni oly kérelemmel, hogy a jelzálogos hitelező erről értesíttessék s a javára letett összegnek felvételére és bekebelezésre alkalmas törlési nyugta kiállítására záios határidő kitűzése mellett felhivassék. A letét elfogadásáról kiadott birói végzés alapján aztán az adós tlkvi tulajdonos kérheti az illetékes tlkvi hatóságnál azt, hogy a zálogjog törlése a tlkvi rendt. 91. §-a értelmében előjegyeztessék. Ezt pedig azért kell tennie, nehogy harmadik jóhiszemű személyek a még ki nem törölt zálogjogra alzálogjogokat szerezzenek, máskülönben a később bekövetkezhető törlés az alzálogjogokra sérelmes nem lehet s ezek tekintetében a zálogjog kitörlése a tlkvi rendt. 79. §-a szerint mindaddig nemlétezőnek tekintendő, amig az alzálogjogok is ki nem törültetnek, minthogy a zálogjog törlésének joghatálya csak az alzálogjogok kitörlésével kezdődik. Mihelyt a birói letétel jogszerűen megtörtént, elfogadtatott és erről a jelzálogos hitelező szabályszerűen értesíttetett, az adós tlkvi tulajdonos felszabadul fizetési kötelezettsége alól és a lefizetett dolog veszélyét az osztrák polgári törvénykönyv 1425. §-a szerint a jelzálogos hitelezőre hárítja. Ennélfogva ha az adós az ingatlanát zálogjogilag terhelő tartozás összegét a hitelező részére birói kézhez leteszi és a hitelező a letételről értesittetvén, az értesítő végzést jogerőre emelkedni engedte, a zálogjognak kitörlése az illetékes bíróság előtt indítandó kitörlési perben hozandó Ítélettel elrendelendő akkor is, ha a jelzálogos hitelező igazolja, hogy a letett pénz tényleg harmadik személyek részére kiutaltatott, mivel e körülmény a letevőnek a letétből keletkezett jogát nem csorbíthatja. Ügyelni kell azonban arra, nehogy az adós a tlkvi hatósághoz adja be letéti kérvényét; mert a tlkvi hatóság nincs jogosítva arra, hogy valamely bekebelezett vagy előjegyzett zálogjoggal biztosított követelést birói letétként elfogadjon, s ez alapon mindjárt el is rendelje a zálogjog törlésének bekebelezését vagy előjegyzését, mivel a végrehajtás alá vont ingatlan árverésen befolyt vételárának vagy a haszonélvezetből befolyt jövedelemnek kivételével bírói letétek elfogadására és kezelésére a tkvi hatóság nem illetékes, mert még abban az esetben is, midőn a tkvi rendt. 91. §-a vagy az 1888. évi márczius hő ő-én 947. sz. a. kelt igazágügymin. rend. 9. és 10 §-ai értelmében jogosítva van az adós jelzálogilag bejegyzett tartozását birói letétbe helyezni: a tkvi rendt. 91. §-a szerinti letétel esetében csakis a kitörlés előjegyzésének van holye, de csakis akkor, ha a bírósági letételről kiadott hivatalos okirat, tehát a letéteményezésről az elfogadásra illetékes bíróság elismerő és elfogadó hivatalos végzése a kérvény mellett felmutattatott. Az igy kieszközöit törlés előjegyzésének igazolása aztán a megindítandó s kitörlési perben hozandó Ítélettel vagy — ha netalán a jelzálogos hitelező később mégis megteszi — ennek bekebelezésre alkalmas nyilatkozatával történik. A kitörlési pert az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 2. pontja szerint akkor, ha a per tárgyának értéke 200 frtot meg nem halad, az illetékes sommás bíróság előtt a sommás eljárás szabályai szerint, ha pedig a per tárgyának értéke 200 frtot meghalad, az illetékes birtokbiróság előtt a rendes eljárás szabályai szerint kell megindítani. Mindkét esetben azonban be lehet adni a keresetet az 1881 : L1X. t.-cz. 6. §-a és az 1893. évi XVIII. t.-cz. 6. §-a alapján a tlkvi hatósághoz is azzal a kérelemmel, hogy a kitörlési per a telekkönyvben feljegyeztessék s a kereseti példányok a vonatkozó telekjegyzőkönyvek, illetve tlkvi betétek hiteles másolataival együtt a keresetben megjelölt sommás, illetve bhtokbirósághoz áttétessenek. És most vegyük elő azt az esetet, mikor a jelzálogos hitelező már nem él. Ez esetben jogerős hagyatéki átadó végzéssel vagy jogerős birói ítélettel igazolt örököseinek fizesse ki az adós tlkvi tulajdonos tartozását s az ezek által szabályszerűen kiállított és bekebelezésre