Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [14. r.]

74 A sz.-i kir. tszék mint tlkvi hatóság az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-a alapján a kért kebelezést elrendelte. A tlkvi tulajdonos Dréher Antal ez ellen felfolyamodott, azt állítván, hogy a bekebelezett illeték első sorban Sztipics Lázárnét úgyis mint kk. gyermekeit, másodsorban pedig Dulits Antalt terheli ; minthogy pedig az illetékkiszabás alapját képező adásvétel Sztipics Lázárné és Dulits Antal között még 1894-ik évben történt és igy 1894-ik évben jelentetett is be: már 2 év elteltével törvényes zálogjog czimén ellenében a zálogjog-bekebelezés nem volt volna elrendehető, mivel ennek az 1S81 : XXXIV. t.-cz. 39. §-a értelmében csak az esetben van helye, ha az illetékszabás végett történt bejelentéstől 2 év még el nem telt. Az illetékes kir. itétó'tábla 5033/1897. p. sz. alatt ekként határozott: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a kérelem megtagadtatik ; mert a szóban levő ingatlan tlkvi tulajdonosa, Dréher Antal illetékkötelesként a csatolt kimutatásban megjelölve nincs; mert az illetékkötelesként megjelölt Dulits Antal a telekkönyvben tulajdonosul bejegyezve nincs (tlkvi rendt. 71 §.) ; mert a bejegyzés az 1881 : XXXIV. t.-cz. 39. §-a alapján sem rendelhető el, minthogy időközben jóhiszemmel tulajdonjogot nyert harmadik személy ellenében ennek csak akkor van helye, ha az átruházott ingatlanra az ennek folytán kirótt illetéknek bejegyzése a vagyonátruházást tartalmazó jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentése napjától ; felfüggesztő feltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél pedig a feltétel teljesültétől, illetve az időpont bekövetkeztétől kezdődő 2 év alatt kéretett ; már pedig a fenforgó esetben ez a körülmény sem a kimutatásból, sem a kérvényből ki nem tűnik ; ennek a körülménynek fenforgását pedig a törvény kedvezményét igénybe vevő kérvényező kir. adóhivatal tartozik igazolni, amit tenni a jelen esetben elmulasztott. További felfolyamodás folytán a m. kir. Curia 1186/1898. p. sz. alatt igy végzett: Annak előrebocsátásával, hogy a felfolyamodáshoz csatolt iktatókönyvi kivonat a tlkvi rendt. 142. §-a alapján figyelembe nem vétethetik: a kir. Ítélőtábla végzése .indokainál fogva helybenhagyatik. KÜLÖNFÉLE. A majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról szóló 1890. XXV. t.-czikkben szabályozott eljáráshoz szükséges hiteles telekkönyvi másolatok bélyegmentességéról. Arra a felmerült kérdésre, vájjon a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról szóló 1896 : XXV. t -czikkben szabályozott eljáráshoz szükségelt hiteles telekkönyvi másolatok bélyegmentesen kiállithatók-e : a kir. igazságügyminiszter a pénzügyminiszter ur egyetértésével a következőképen válaszolt. Ugyanazok a szempontok, amelyek a birtokrendezésre vonatkozó más törvényekben a bélyeg- és illetékmentesség tekintetében érvényre jutottak, szolgáltak indokul arra, hogy a majorsági zsellérbirtokról szóló 1896: XXV. törvény alapján létesítendő ügyletek és a törvény alapján folyamatba tett s szintén a birtokrendezési eljárás természetével bitó eljárás bélyeg- és illetékmentessége a törvény 40. §-ában kimonuassék. Minthogy pedig a törvény 17. §-a értelmében a keresethez csatolandó hiteles telekkönyvi kivonat oly adatot képez, mely a keresetet kiegészíti és igy a telekkönyvi kivonatnak beszerzése, illetve a keresethez csatolása az eljárás körébe tartozó cselekménynek tekintendő ; minthogy e részben nem okozhat