Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / Tartalommutató

221 Bírósági, liatáiozatok. 1. Valamely elrendelt, de foganatosítani elmulasztott nyilvánkönyvi bejegyzés időközben jogot szerzett harmadik, személy ellenében a tlkvi rendt. 168. §-ában szabályozott eljárás utján utólagosan többé nem pótolható. (Kir. Guria 1896. május. 7. — 5351. sz.) 26. 1. 2 Ha az egyéni birtokot magában foglaló telekjegyzőkönyv végén meg van jegyezve, hogy az abban felvett birtoktesthez jár még a külön telekjegyzőkönyvben foglalt közös legelőből meghatározott illetmény s az előbb emiitett fővagyont a közlegelőbeli jutalékkal együtt valaki megszerezte, a tulajdonjogot azonban javára csak a fővagyont tartalmazó telekjegyzőkönyvben jegyezték be, mig a közöslegelőt magában foglaló külön telekjegyzőkönyvben a megfelelő jutalékra a tulajdonjognak elrendelt bejegyzését foganatosítani elmulasztották : akkor az a körülmény, hogy később egy harmadik személy a fővagyont tartalmazó telekjegyzőkönyv kikerülésével a közös legelőt magában foglaló telekjegyzőkönyvben magára a közlegelőbeli jutalékra tulajdonjogot szerzett, nem zárja ki azt, hogy a fővagyonra korábbi tulajdonjogot nyert szerző a javára elrendelt tulajdonjognak tévedésből nem foganatosított bejegyzését a tlkvi rendt. 168. §-a szerint való eljárás utján pótoltassa. (Kir. Curia 1896. márcz. 17. — 2601/1895. sz.) 27. 1. 3. A telekkönyvi betétek tartalma amiatt, hogy azokból az előzőleg a telekjegyzőkönyvekben fennállott valamely nyilvánkönyvi jog törvényes alap nélkül, illetőleg az eljáró hivatalos közeg hibájából kihagyatott vagy csorbittatott, a hirdetményi határidő lejárta után az 1886: XXIX. t.-cz. 60. §-a és az ennek végrehajtása tárgyában 1893. évi 19,665. sz. igazságügyminiszteri rendelet 171. §. szerint többé meg nem támadható ; annál kevésbé van helye annak, hogy még a régi telekjegyzőkönyvekbe becsúszott hiba, illetőleg téves bejegyzés kiigazitásaképen egy, még a régi telekjegyzőkönyvben törölt és igy a betétszerkesztés alkalmával nem az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetőleg az 1889: XXXVIII. t.-cz. 15. §-a alapján mellőzött tehertétel a telekkönyvi betétekben helyreállittassék. (Szegedi kir. ítélőtábla 1896. febr. 19. — 418. sz.) 47. 1. 4. Nyilvánkönyvi bejegyzések a telekkönyvben a feleknek csak oly kérelmei alapján engedhetők, melyek a tlkvi rendt. 121., 122. és 129. §-ai értelmében szabályszerüleg felszerelt kérvényben, illetőleg a 121. §. szerint e czélból külön felvett és hasonlóan szabályszerüleg felszerelt külön jegyzőkönyvben terjesztettek elő. A tlkvi rendt. 168. §-a alapján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben előadott törlési kérelem szabályszerüleg előterjesztettnek nem tekinthető és igy az figyelembe sem vehető. (Kir. Curia 1896. decz. 10. — 1742. sz.) 48. 1. 5. Az ingatlan tulajdonosa ellen az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a végrehajtató, ha az ingatlan haszonbérbe van adva, a haszonvételeket, melyek a haszonbérlő tulajdonát képezik, zárlat alá nem veheti, hanem csak a haszonbérlő által az ingatlan tulajdonosának fizetendő bérösszeget foglalhatja le ; és ha ennek ellenére mégis a haszonvételekre foganatosittatik a zárlat: a haszonbérlő, amennyiben a haszonbéri szerződés valódiságát és fennállását kimutatja, a haszonvételekre tulajdoni igényt támasztani jogosítva van akkor is, ha haszonbérleti joga nyilvánkönyvileg bekebelezve nincs. (Kir. Curia 1892. szept. 29. 62Ö0. sz.) 62. 1. 6. A végrehajtási törvény 132. §-a alapján kieszközölt feljogosítás csak a lefoglalt jognak törvényszabta uton való érvényesítésére szolgálhat; minélfogva végrehajtató nem jogosult arra, hogy ama jognak közvetlen tlkvi érvényesithetése czéljából végrehajtást szenvedő helyett oly cselekményt foganatosítson, mely végrehajtást szenvedő személyes akaratát igényű. • Oly adásvevési szerződés' tehát, melyben az abban vevőként megnevezett