Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [14. r.]

71 De nemcsak az erdélyi tlkvi rendtartás, hanem az azóta keletkezett törvények és rendeletek is következetesen mellőzik az 1855-iki tlkvi rendtartásnak emiitett rendelkezését. Hogy a íélsó'biróságok sem ragaszkodnak többé mereven az 1855-iki tlkvi rendt. 55. §-a d) pontjának elavult rendeletéhez: mutatja — hogy többet ne mondjunk — a szegedi kir. Ítélőtábla ujabbi gyakorlata is, amely szerint a jelzálogos hitelezők meghallgatását csak olyankor rendeli el, ha a lejegyzés szétdarabölással jár, mert csak ilyenkor eshetik sérelem a jelzálogos hitelezőn. Az 1855-iki tlkvi rendt, 56. §. d) pontjának alkalmazásánál az elsőbiróságok gyakorlata különböző felfogásokra vall, amelyek különféle eljárásokat eredményeznek. Van birő, aki azzal a jogkövetkezménynyel idézi meg a jelzálogos hitelezőket, hogy meg nem jelenése a kért lejegyzéshez való hozzájárulásnak fog tekintetni. Van, aki még ennél is tovább megy és azt mondja ki, hogy a jelzálogos hitelezőnek meg nem jelenése a tehermentes lejegyzésbe való beleegyezésnek fog tekintetni. Van biró, aki elutasítja, a kérelmet, ha a kérvényező a tárgyalásra meg nem jelent. És van biró, aki a tárgyalás költségeit megállapítja a meg nem jelent ellenében a megjelenő javára ; sőt van, aki végrehajtás terhével egyenesen kötelezi a megtéritésre. Végre, van biró, aki megtagadja a kért lejegyzést csupán azért, mert azt a tárgyalásra megjelent jelzálogos hitelező egyszerűen ellenezte anélkül, hogy kimutatta volna, hogy a lejegyzés reá nézve sérelemmel jár. Mindez téves felfogás és helytelen gyakorlat. A jelzálogos hitelezőket nem kell semmiféle jogkövetkezmény terhével idézni a tárgyalásra, mert elmaradásuk nem jár semmiféle joghátránynyal; minthogy a lejegyzés elrendelése esetében azt változatlan telekkönyvi állással, tehát a terheknek egyetemleges átvezetésével kell foganatosítani. Tehermentes lejegyzést a jogosult jelzálogos hitelezőnek kifejezett beleegyezése nélkül az 1855-iki tlkvi rendt. 56. §. d) pontja alapján teljesített meghallgatás után elrendelni nem lehet ; hiába kérte ezt a kérvényező. Ezt csak az 1870. évi febr. 5-iki tlkvi rendt. 56. §. d) pontja alapján lehet kérni és elrendelni az ország ama részeiben, ahol ez hatályban van. A kérvényt minden esetben érdemlegesen el kell intézni ; tehát akkor is, ha a kérvényező meg nem jelent, meg akkor is, ha senki sem jelent meg a tárgyaláson; mert a tlkvi rendt. 129. §-a szerint a kérvényt minden esetben megengedőleg vagy elutasitólag, tehát érdemlegesen el kell intézni, azt elhalasztani, felfüggeszteni vagy a felek szorgalmazásától függővé tenni nem szabad. A jelzálogos hitelezőnek puszta ellenzése egymagában véve a kért lejegyzés megtagadására indokul nem szolgálhat ; mert a bírónak hivatalból meg kell vizsgálnia azt, ha vájjon az ellenzés bir-e és birhat-e alappal? s minden