Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 1-2. szám - Egy szabálytalan bejegyzésről. [Hozzászólás Harmath Domokos: Egy szabálytalan bejegyzésrőlcímű cikkéhez. Telekkönyv, 1897. ??p.]

L2 tik és el nem évülhet; és idézi zárjel között a kir. Curiának a Dtvt. IV. 58. száma alatt közölt 9514/1888. p. számú határozatát. Lássuk ismét azt a jogesetet, mely eme határozatra alkalmul szolgált. Ez a következő : A magy. királyi Curia : Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik, felperesnek tulajdonjoga a kereseti 3()00 frt követelésre megállapíttatik és alperes köteles a kis-szebeni 607. számú telekjegyzőkönyvben C. 4. alatt 1861. évi szept 6-án 178. sz. a. rangsorozattal 4 000 frt hozomány és 2000 frt hitbér erejéig javára határozatlan részben bekebelezett zálogjognak törlésére alkalmas nyilatkozatot kiállítani ; ellenkező esetben felperes feljogosittatik, miszerint a törlést jelen Ítélet alapján eszközölhesse. Mert az A. alatti házassági szerződés szerint S. Mórnak csak arra adatott engedély, miszerint az abban foglalt 4000 frt hozomáuy és 2000 frt hitbér telekkönyvi biztosítását eszközölhesse azon eshetőségre, ha Borbála leánya a S. Miksával kötött házasság első vagy második évében gyermek nélkül elhalna ; minek folytán a szerződéshez képest a hozomány egészben vagy részben reá mint apára visszaszállna • következve azon felül, hogy a zálogjog a kis-szebeni 607. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt, és S. Miksa tulajdonát képezett ingatlanokra C. 4. alatt a szerződési feltételektől eltéröleg tévesen lett S, Mór javára is feltétlenül bekebelezve ; miután a halálozás be nem következett és a házasságból gyermekek is születtek, az A. alatti szerződésben emiitett 4000 frt, melyet alperes leányának S. Borbálának hozománykép adott és a 2000 frt, melyet S. Miksa menyasszonyának hitbér fejében lekötött, ugyanazon szerződés értelmében S. Miksáné sz. S. Borbála tulajdonává vált ; tekintettel tehát arra, hogy ez követelését S. Mórra sem egészben, sem részben át nem ruházta, a (éves zálogjogi bekebelezéssel pedig tulajdon nem szereztethetett, de az jogerőre sem emelkedhetvén, elévülés alá nem eiik ; amennyibeu a Itibás bejegyzés a telekkönyvi rendelet 168. §-ának rendeletéhez képest hivatalból ki nem javíttatott ; felperes mint a kérdéses követelés tulajdonosának engedményese, a tulajdonjogot perrel követelheti ; ily körülmények között, miután a C. alatti társas-szerződés 17., 18. és 20. pontjai szerint S. Miksáné S. Borbála a a hivatolt telekjegyzőkönyvben kitüntetett 6000 frt követelését ruházta felpere sre, mely őt jogilag kétségtelenül illette, felperes javára a tulajdonjog, eltekintve a 3000 írttól, melyrenézve felperes az emiitett telekjegyzőkönyv C. lapján 12. sorszám alatt már zálogjogot nyert, a kereseti 3000 irtot illetőleg is megállapítandó, alperes a zálogjog törlésére alkalmas nyilatkozat kiállítására kötelezendő ; ellenesetben felperes a törlés eszközlésére leljogositand6 volt. A perköltséget azonban kölcsönösen mogszüntetni kellett, mert alperes a telekkönyvi, habár téves bekebelezés alapján védekezvén, makacs perlekedőnek nem tekintethetik. íme törlési perben keletkezett ítéletben mondja ki azt a kir. Curia, nem pedig a tlkvi rendt. 168. §-ában szabályozott peren kívüli eljárásban. És ez igen nagy különbség. A tlkvi rendt. követelményeinek megfelelő szabályszerű okirat alapján szabályszerűen előterjesztett kérelemre és annak megfelelően minden tekintetben szabály szerűen meghozott jogerős végzéssel elrendelt és annak megfelelően szabályszerűen is ioganatositott bejegyzés is lehet eredetileg érvénytelen, kitörlési perben az ilyen bejegyzést is lehet jogerős Ítélettel hatálytalanítani. De a tlkvi rendt. 168. §-ában szabályozott eljárás utján nem. Nem még akkor sem, ha a tlkvi rendt, 168. §-a alapján kiigazítást kérő kétségtelenül kimutatná is azt. hogy az az okirat, amelynek alapján a tlkvi hatóság a bekebelezést vagy előjegyzést jogérvényesen elrendelte, hamis. Ki kell emelnünk továbbá azt is. hogy ebben a jogesetben a bekebelezést rendelő végzésnek az a fogyatkozása volt, hogy feltétlen bekebelezést rendelt el akkor, midőn azt a szerződésben