Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1898 / 12. szám - A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható?[2. r.]
211 a végrehajtást szenvedő kifogása, folytán nem határozott, a felfolyamodás az első bíróság végzései ellen ki van zárva. Az 1881. évi LX. t.-cz. 239. §-a pedig nem lényegében, hanem csak az alakra nézve tér el a fent jelzett törvény rendelkezéseitől, midőn a zárlatot szenvedőnek megengedi, hogy az előleges zárlat elrendelése ellen kifogásait a meghallgatásnál terjeszthesse elő és igy a jogeset lényegbeli azonosságánál fogva itt is csak ugyanazt a joggyakorlatot lehet követni. Ezeken felül gyakorlati szempontok is kívánatossá teszik azt, hogy az előleges zárlatot elrendelő végzés ellen a külön felfolyamodás meg ne engedtessék, mert zárlati ügyekben, azok sürgős természeténél fogva, a bíróság gyorsan lévén köteles eljárni, a felek meghallgatására csak lehetőleg közeli határnapot tartozik kitűzni és igy az első bíróságnak a zárlatot szenvedő kifogásai fölött rendszerint már akkor van módjában határozni és az okozott sérelmet orvosolni, midőn a felfolyamodásra nyitva álló határidő még le sem járt, de minden körülmények közt előbb, mintsem az ügy a felsőbíróságnál elintézés alá kerülhet ; továbbá mert lehetséges az is, hogy az első biró, ki a felek meghallgatására és a zárlat iránt végleges határozat hozatalára kötelezve van, a felek meghallgatásának eredménye alapján az alatt, míg a másodbiróság az előleges zárlat kérdésében dönt, a másodbiróság határozatával ellentétesen határoz, ebből pedig ugy a felekre, valamint a bíróságokra nézve is nem csekély zavarok és nehézségek keletkezhetnek. Mindezek alapján az eldöntés tárgyát képező jogkérdésre nézve a fenti értelemben kellett határozni. Kelt Pozsonyban, a kir. ítélőtáblának 1898. évi szeptember hó 15. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett a kir. ítélőtáblának 1898. évi szeptember hó 22. napján tartott teljes ülésében. KÜLÖNFÉLE. A betétszerkesztó' bizottság telekkönyvvezetöi tagjának helyettesítéséről. A kir. igazságügyminiszter egy adott eset alkalmából kijelentette, hogy a betétszerkesztési utasítás 43. §-ának rendelkezése, figyelemmel az utasítás 44. és 65. §-aira, nem zárja ki azt, hogy a kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi hatóság vezetőjének kellően indokolt előterjesztésére megadhassa az engedélytarra, hogy telekkönyvi hatóság valamely község betétszerkesztő bizottságának telekkönyvvezetői tagját az azonosítási eljárás befejezése után az 1891 : XVI. t.-cz. 10. §-ában megjelölt helyszíni eljárás tartamára kivételesen valamely arra alkalmas olyan betétszerkesztő Írnokkal vagy szakdijnokkal is helyettesíthesse, aki az 1891. évi július hó 3-án 24,311. I. M. számú rendelet 3. pontja értelmében még önálló működési körrel felruházva nincs. (52,113/1898. I. M. sz.) Sneider József zilahi birtokrendező mérnök két műszaki munkára hirdet előfizetést. Az egyik a »Becsterületek átszámításának kézikönyve*. Ezen munka magában foglalja a tagosításoknál leggyakrabban előforduló becsosztályok átszámítását, u. m. : 600, 800, 900, 1100, 1200, 1300, 1400,1600, 1700, 1800, 2000, 2200, 2400, 2800, 3000, 3200, 3600, 4000, 5000, 6000, 7000, 7200, 8000, 9000 és 9600 [>öles becsholdak táblázatát. Minden egyes becsosztály külön füzet alakjában fog megjelenni, — és azokban minden becsosztály