Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 12. szám - A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható?[2. r.]

207 Áttekinthetőség dolgában a mi telekkönyvünk már sokkal jobban van berendezve. Telekjegyzőkönyveink tudvalevőleg három lapból, a birtokállási (A), a tulajdoni (B) és a teherlapból (C) állanak. És már a telekjegyzőkönyvnek e három lapra való osztása is foglal utalást arra, hogy az ingatlan tkvi állapotára vonatkozó feltüntetések a kellő áttekinthetőség okán különféle módon és akként helyezendők el más-más lapon, amint az ingatlanhoz más-más vonatkozással birnak. Azonban a mi elhelyezési rendszerünk, miként a következmények mutatják, nem kielégítő. Fentebb a tkvi állapotra vonatkozó feltüntetéseket első- és másodrendű értéküekre osztottam s tekintettel arra a körülményre, hogy az A) lap tulajdonképpen arra a kérdésre van hivatva felelni, hogy mely ingatlanról van szó, a B) lap, hogy kinek tulajdonát képezi s végre a C) lap arra, hogy az ingatlan miképen van terhelve — kétségtelen, hogy a bejegyzések elhelyezése és ezzel a telekkönyvi állapot áttekinthetősége teljesen kielégítő volna, ha a nevezett lapokra csak azok az állapot-feltüntetések jegyeztetnének be, amelyek e három kérdésre hivatvák megfelelni és melyeket fentebb elsőrendű értékű állapotfeltüntetéseknek neveztem. Ki kell ehelyütt emelnem, hogy az első- es másodrendű értékű tkvi állapot-feltüntetések közti megkülönböztetés nyomára nemcsak a magyar tkvi rendtartásban, hanem az osztrák „Allgemeines Grundbuchsgesetz"-ben sem találtam. Ezzel szemben a német birodalmi „Gnmdbuchordmmg" által a telekkönyvek szervezete és beosztása tekintetében érvényben hagyott 1872. évi május 5-éről kelt porosz „Grundbuch-Ordnung" már éles megkülönböztetést tesz, amikor az általam másodrendüeknek jelzett állapot-feltüntetéseket a „Veránderungen" és az ezek törlése, valamint a „Löschungen" számára rendelt külön rovatokba rendeli bevezetni. (Vége következik.) RENDELETEK. A kir. igazságügyminiszternek 1898. évi szept. 18-án 50,701/1898, I. M. sz. a. kelt rendelete, a magyar agrár- és járadékbank által kibocsátott 4l/2°'o-os járadékjegyeknek üzleti biztosítékul és bánatpénzül leendő elfogadása tárgyában. Valamennyi igazságügyi hatósághoz, letartóztatási és javítóintézeti igazgatósághoz. Tudomás és miheztartás végett értesítem az igazságügyi hatóságokat, a letartóztatási és javítóintézeti igazgatóságokat, hogy a magyar agrár- és járadékbank által kibocsátott •ár1/2%-kal kamatozó 200, 2000 és 10,000 koronáról szóló járadékjegyek tőzsdei árfolyamuk 70 (hetven) %-a erejéig, de semmi esetre sem a névszerinti értéken felül további intézkedésig az igazságügyi igazgatás minden ágazatában üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadhatók.