Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 11. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [18. r.]

200 az eredeti okiratot kinek kelj átadni? Erre nézve a tlkvi rendt. 138—141. §-ainak szabályai az irányadók, melyekről később szolunk. Nern mulaszthatjuk cl azonban már most arra figyelmeztetni, hogy a 30567/1. M. 1897. és 19319/í. M. 1898. sz. igm. rendeletekről ne feledkezzünk meg a végzések szerkesztésekor. (Folytatjuk.) KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK XII. Kérdés. Az i—i 862. sz. tjkvbeli A. -f 1511. hrsz. ingatlanra Z. Francziska és mintegy 300 birtoktársai vannak tulajdonotokul bejegyezve. Ugyanazon ingatlanra a nádlási jog a Kolontó lecsapolásáig, illetve kiszáradásáig R. Eleonóra javára az A. lapon fel vau jegyezve. R. Eleonóra ezen nádlási jogát eladta mintegy 400 izsáki birtokosnak s ezeknek a tulajdonjoga arra a B. lapon lett bekebelezve. Miután a betétek tényleges szerkesztése I. . . . községre nézve folyamatban van : az a kérdés merül fel mostan, vájjon a nádlási jog az illető betét B. avagy C. lapjára lesz-e bejegyzendő ? Tekintettel arra, hogy a nádlási jogra vonatkozólag sem a tlkvi rendts., sem pedig miniszteri rendelet nem intézkedik, hogy a betét B. vagy pedig C. lapjára veendö-e fel? ezen kérdésre feleletet kérek. T. F. Felelet Az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 23. és a betétszerkesztési utasítás 82. §§-ai szerint azon telekkönyvi bejegyzések, melyek a telekkönyvi rendelet értelmében a C. lapra lettek volna bevezetendők, de hibásan a B (vagy még hibásabban az A.) lapra vezettettek, helyesbítendők, vagyis a rangsorozat megtartásával a C. lapra vezetendők át. Tekintve, hogy a nádlási jog azon esetben, ha az nem az úrbéri birtok tartozékát képezi, egyszerű mezei szolgalmat képez ; a szolgalmi jog pedig a tkvi rdts. 54. S-a értelmében a teherlapra kebelezendő be: ennélfogva a tévesen az A. lapra vezetett nádiás szolgalmi joga a C. lapra átviendő. Ludinszky Lajos, betétszerkesztő kir. biró. XIII. Kérdés. B. község egész határa tagosittatott s most átalakítással kapcsolatos eljárással betétszerkesztés folyik. A tagosítás alkalmával némely nemesi birtokba maradványföldek (úrbéri) is hasittattak, melyeknek területe a tagositási térképen más színekkel láthatóvá is tétetett. Azt nem tudom, hogy ezek a maradványföldek telekkönyvi érdek folytán a kataszteri, illetve a leendő telekkönyvi térképen kihasitandók-e ? s ha igen, azoknak jogi minőségét hogy tüntessem fel a betétben ? úrbéri birtok vagy maradványföld ? H. J. Felelet. Ha a tagosításkor különböző jogi természetű ingatlanok, mint például a kér. dett esetben nemesi és maradványföldek egyesittettek, azoknak vázrajzi szétdarabolása az 1869. évi 2579. sz. szabályrendelet 18. §-ának dj pontja szeriut csak az átklakitási munkálatoknál szükséges s ott is C6ak azon esetben, ha a fél maga kívánja ; míg ellenben, ha az átalakítás a betétszerkesztéssel kapcsolatosan hajtatik végre, akkor a betétszerkesztési utasítás 59. §-ának utolsóelőtti bekezdése és a H3. §-ának 3. b) pontja értelmében a szétdarabolás feltétlenül mellőzendő. Azon kérdésre pedig, hogy az egyesitett ingatlanok közül melyiknek jogi minőségevezettessék be a betétbe, megjegyezzük, hogy mennyiben a maradvány föld csak tartozékát vagy növedékét képezi a nemesi birtoknak, ez utóbbinak, mint fődologuak jogi miuőségeteendő ki, mert „accessio sequitur rem principalem." Ludinszky Lajos betétszerkesztő kir. biró. XIV. A kincstár bekebelezett adó- és illetékkövetelése megváltható-e ? hogyan és mily \ iszony keletkezik a beváltó és adóköteles között ? A végr. törv. 190. §-ában előirt követelmények feltétele/tétnek.*) Dr. Sch. E. *) Ez érdekes kérdéshez a mennél több oldali ól való hozzászólást kérjük. (Szerk.)