Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 11. szám - A követelés átruházása. [Hozzászólás Stegmüller János: A követelés átruházása című cikkéhez. Telekkönyv, 1898. 6. sz. 83-86. p.]

190 A követelés átruházása.*) Irta: Szilágyi Dezső, kir. tkvi betétszerkesztő telekkönyvvezető. Ennek a folyóiratnak ez évi 8-ik számában hasonló czim alatt megjelent czikkben nyilvánított vélemény megvitatásához, esetleg annak egy ujabb kifejezés által való helyettesítéséhez, szerény véleményemmel hozzájárulni óhajtok, anélkül, hogy czikkiró ur véleményét sérteni, avagy azt rossznak feltüntetni akarnám. Csakis ama, mindig hangoztatott „egyöntetűség" kedvéért teszem ezt, amelylyel a szaklapokban igen gyakran találkozunk. Előre bocsátom „egyöntetűség" alatt én nem csak azt értem, hogy minden telekkönyvi bejegyzésre állapitsunk meg egyegy külön szót, hogy minden (elekkönyvi hatóságnál egyformán ezt használják, hanem egyszersmind azt is, hogy a B. és C. lap kifejező szavai lehetőleg egyöntetűek és azonosak legyenek. Czikkiró ur a követelési jognak s ezzel egyidejűleg a zálogjognak átruházása folytán elrendelt telekkönyvi bejegyzés foganatosításánál az „átruházás" kifejezést véleményezi leghelyesebbnek, mint amely a végrehajtási törvényben is előfordul. Szó sem fér hozzá, a törvényt mindenkinek respektálni kell, annyival inkább nekünk minden egyes kifejező szavát, mindazonáltal a czikkiró ur által ajánlott kifejező szót itt alkalmazni nem lehet; mert az — törvény erejénél fogva — arra hatalmazza fel a birót, hogy valamely követelési jogot az illető fél engedelme nélkül s minden tiltakozása ellenére is másra ruházhasson. Ennélfogva a „birói átruházás" a telekkönyvben csakis jogczimet helyettesítő kifejezés gyanánt használható, mint a B. lapon, pl. midőn valamely ingatlan tulajdonjoga oda ítéltetik, a „birói ítélet" helyettesíti a jogczimet. Jól lehet tkvi rendtartásunk elég régi és szükkeretü, épp ezért reá fér az újítás és bővítés, mindazonáltal az ajánlott kifejező szóval sem újítani, sem bővíteni nem kívánom, és pedig az egyöntetű kifejetés kedvéért; mert ha ezt kötelező használatba vennők a követelés átruházásához, akkor kötelezővé kellene tenni az ingatlannal vele járó tulajdonjog átruházásánál is; már pedig azt hiszem mindenki furcsának találná, ha a tény és valóságtól eltérőleg ugy fejeznénk ki, hogy „N. N. javára bekebelezett tulajdonjog átruházása N. N. javára bekebeleztetik." Meg vagyok győződve, hogy e lap olvasói egyhangúlag ellene szavaznának ennek. — Arra törekedjünk tehát, hogy a B. lapon eddig használt, elég rövid, velős, mindenki által értett és megszokott kifejezéseket megfelelő átalakítással a C. lapon is alkalmazzuk. A követelés átruházásánál is megadja a tény és valóság az alkalmas kifejező szót. Hogy ezt megtaláljuk, felvetem a kérdést: *) Adjuk ez érdekes czikket és kérjük a hozzászólást. (Szerk.)