Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 11. szám - Ki köteles a telekkönyvi betétek tényleges szerkesztése közben érkezett telekkönyvi beadványok következtében eszközlendő bejegyzéseket a telekkönyvi betétekben foganatositani?

186 már a tkvi hatóság végzése folytán bejegyzés foganatosíttatott, a szerkesztés közben oly ujabb beadvány érkezik, melynek elintézését korábbi széljegyzet nem gátolja, az ily beadvány a szerkesztés alatt is elintézendő és a betétben foganatosítandó. Ezt kartársam sem tagadja. Azt kérdem erre, hogy ha az ily beadványok elintézhetek és a betétbe foganatosíthatók, mért ne részesülhetnének hasonló sorsban az olyan beadványok is, melyeknek rangsorát betétszerkesztési jkönyv megelőzte, utóbb azonban ajkönyv a bizottság által elintéztetvén, a vonatkozó betét megszerkesztetett ? De ha nem győztem meg kartársamat a törvény és utasításra való hivatkozással, meggyőzöm a törvény szelleméből folyó azon követelményekre való utalással, melyeknek figyelmen kivül hagyása ugy a köz-, mint a magán-érdekek nagymérvű megsértését involválná. Azt állítja kartársam, hogy legfölebb 20—40 drb azon beadványok száma, melyek ekként el nem intézhetők. Igen, kis községekben. De mily állapotok teremtetnének elő kartársam törvénymagyarázata szerint oly nagyobb városokban, hol a betétszerkesztés évekig eltart és naponkint 30—40 bejegyzéses ügydarab kerül foganatosítás alá, ha az ily darabokat a forgalomnak átadásig szépen félre raknák ? Az lenne a következménye, hogy a nyilvánkönyvi forgalom rendes folyása évekig feltartóztatnék, a nyilvánkönyvi hitel megrendülne és akárhány birtokos tönkre menne amiatt, hogy tkvi ingatlana vagy joga a forgalomból évekig kizáratott. Ezt az állapotot pedig a törvényhozás sem akarhatta! Ami pedig a telekkönyvvezetők foganatosítás! munkálatát illeti, kartársamat az utasítás 142. §-ának hibás szerkezete hozta tévedésbe. Abban a következő közbevetett mondatra: „amennyiben a 110. §.2.bekezdésének rendelkezése alá nem esnek", semmi szükség sincs, csak zavart okoz s az utasítás eredeti tervezetében fel sem volt véve, az utólag szúratott be s elég szerencsétlenül. Azzal csak azt akarta kifejezni, hogy azon beadványokat, melyeket betétszerkesztési jkönyv megelőz, ennek elintézéséig, illetve addig, mig az arra vonatkozó betét meg nem szerkesztetett, nem foganatosíthat a tkkvvezető ; mert csak fel nem tehető az, hogy az idézett szakasz szószerinti értelmezése mellett egyik beadványt a rendes állománybeli, másikat a betétszerkesztő tkkvezető szemlézzen és széljegyezzen. Az elintézéseket vagy a telekjegyzőkönyvben, vagy ha már a vonatkozó betét készen van, a T. 55. §-a értelmében ebben foganatosítja a bizottsági tkkvezető. Az pedig kivihetetlen, ok sincs reá, se törvény, se utasítás nem rendeli, hogy a kész betétbe foganatosított bejegyzés a tjkönyvben és tervben is foganatosítandó lenne. Ha már a betétbe a szerkesztés alatt további