Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 10. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [17. r.]

172 eljárásra utalta a csődökből kifolyó s az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. s a következő szakaszaira alapított megtámadási pereket, ezekre is kiterjed ; már pedig mindezeknél az utóbb felsorolt pereknél felperes kereseti igényének valóságát az alperest elmarasztaló bírói határozat meghozataláig rendszerint kellően bizonyító okirat sem támogatja. Ha tehát a váltóeljárás 42. §. 2-ik bekezdésének utolsó mondatát arra az esetre is kellene vonatkoztatni, mikor a biró az ítélet hozatalát függeszti fel, a biztosítási végrehajtást felperesnek puszta, mivel sem igazolt s alperes részéről az igazolási kérelem beadása által lényegben már kifogásolt állítására és esetleg oly helyzetben kellene elrendelni, amikor a biró már előre látja és tudja, hogy alperes meg nem jelenése alapján elmarasztaló Ítéletet a keresetnek, vagy a kereset kézbesítésének valamely hiánya miatt az igazolási kérelem elutasitása után sem fog hozhatni. Perújítás esetén is nyilván visszás volna az, hogy a biró a pertujitó javára elrendelje a biztosítási végrehajtást akkor, amidőn a pertujitó fél mellett még nem szól az ellenfelét feltétlenül elmarasztaló ítélet, ellenben a pertujitó ellenfele igényének jogosságát az alapperben hozott jogerős és a perújítás s igazolási kérelem daczára végrehajtható ítélet egyelőre teljesen igazolja. Győr, 1898. évi július hó 6-ik napján. Hitelesítve Győrött, 1898. évi július hó 12-ik napján, KÜLÖNFÉLE. A telekkönyv pótlásának forrásául ínég' a betétszerkesztési munkálat, illetve a szerkesztés tárgyát képezett vonatkozó betéttervek is szolgálhatnak. A kir. igazságügyminiszter egy adott eset alkalmából kijelentette, hogy az 1880. évi XLVI. t.-cz. 1. §-ának a) pontja értelmében a telekkönyvek pótlásának forrásául az 1880. évi június hó 26-áról kelt 18,058. számú I. M. rendelet 3. §-ában 1—5 alatt felsoroltakon felül — ha az illető községben betétszerkesztés volt — még a betétszerkesztési munkálat, illetve a szerkesztés tárgyát képezett vonatkozó betéttervek is szolgálhatnak. (40,399/1898. í. M. sz.) Közjegyzői okiratok fölvételénél irógép használata mellőzendő. Fölvetett kérdés folytán a kir. igazságügyminiszterium kijelentette, hogy az irógép használata a közjegyzői okiratok felvételénél mellőzendő. Az 1874: XXXV. t.-cz. nem tartalmaz ugyan rendelkezést a felől, hogy az írás milyen anyagból készült írószerrel eszközlendő, de a dolog természetéből folyik, hogy a közjegyzői okiratnak oly anyaggal kell íratni, mely nemcsak a papirosra tapad, hanem a papirosba is behatol olykép, hogy az irás feltűnés nélkül a papirosról ne legyen eltávolítható. Ezért, bár a törvény kifejezetten nem tiltja, irónnal sem engedhető meg a közjegyzői okirat felvétele. Az irógép alkalmazásánál is oly festőanyaggal eszközöltetik az irás, mely a papirosról könnyű szerrel, alig észrevehetőleg eltávolítható s alaposan lehet attól tartani, hogy ez okból a bíróság az Írógéppel fölvett közjegyzői okiratot nem fogja hitelesnek elismerni.