Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 10. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [17. r.]

L64 c) Ha valamely fekvőség eladója az eladási okiratban a hátralevő vételárnak, vagy más viszonszolgáltatásoknak, p. o. a kikötménynek, az örökrészeknek stb. az eladod fekvőségeni biztosítását maga vagy más harmadik személyek számára kikötötte vagy fentartotta, a vételár és ezen viszontszolgáltatások, a tulajdoni jognak a vevő számárai bekebelezésével vagy előjegyzésével együtt, az eladott jószág teherlapjáía bekebelezendők vagy előjegyzendők, habár ezen terhelés világosan nem kéretett volna is. d) A végzésben a betét, melyben a bejegyzésnek történnie kell, kijelölendő s meghatározandó, hogy mely személyeknek kell a felzeteket értesités végett kézbesiteni s kinek kell az eredeti okiratokat átadni. (140. §.) é) Ha az illeték bélyegjegyekben beíizetettetett (124. §. i) ez a végzés végén bizonyítandó. Világos rendelkezések ezek. Ha mindenki megértené és ha mindenki követné: a tlkvi végzések mindenütt helyesek, rövidek és mégis szabatosak ós kimerítők volnának. De a gyakorlati életben számtalanszor azt tapasztaljuk, hogy vannak tlkvi birak, akik a tlkvi rendtartás eme rendeleteit vagy nem értik, vagy nem követik, mert máskülönben nem találkoznánk minduntalan olyan végzésekkel, amelyek nem helyesek, vagy legalább is nem szabatosak, nem kimerítők. Egyik biró például sokat és hosszadalmasan, a másik igen keveset és nagyon röviden ir : és mégis megesik, hogy amaz éppen ugy, mint emez kihagy lényeges részeket. Velős rövidséggel és mégis alaposan és kimerítően vajmi kevesen dolgoznak. Igaz, hogy ez nem könnyű feladat. De hát erre kell törekednünk. Azért azt ajánlom tlkvi birótársaimnak, hogy mielőtt a végzés megszerkesztéséhez fognának, újból nézzék át az okiratot és kérvényt s ezeket egymással, valamint a telekkönyvvel újból hasonlitsák össze; mert csak igy vehetik elejét a tévedésnek és annak, hogy valamiről megfeledkezzenek, valamit kihagyjanak. Meg kell ezt tennünk, nemcsak azért, mert hibáinkért, tévedéseinkért felelőséggel, esetleg kártérítéssel is tartozunk, hanem azért is, hogy a feleket a telekkönyvben s a törvényekben és rendeletekben való járatlanságuk folytán az által elérhető károsodástól, hogy a hibát, a tévedést észre nem véve a végzést felfolyamodni elmulasztják, megmentsük. Nagy gonddal és körültekintéssel kell a yégzéseket szerkesztenünk ; mert a tlkvi rendt. 62. §-a szerint bekebélezettnek vagy előjegyzettnek csak azt lehet tekinteni, ami a telekkönyvben világosan bekebelezett, vagy előjegyzettkép bejegyezve van, s mert ugy a bekebelezés, mint az előjegyzés csak azon jog tekintetében ád dologi jogot, amely bejegyeztetett. Bármi foglaltassák tehát az okiratban vagy a kérvényben: ha az nincs a