Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 9. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [16. r.]

152 A helyszínén működő betétszerkesztő közégek családtagjai részére a község lakásról, a lakás fűtéséről, világításáról és bebútorozásáról, valamint kiszolgálásról gondoskodni nem köteles. Az igazságügyminiszter egy felmerült eset alkalmából kijelemelte, hogy az 1886. évi XXIX. t.-cz. 72. §-a érielmében a község, illelve a körjegyzőség lakásul alkalmas helyiséget azokban az esetekben, amikor ez a fennálló szabályok értelmében a belétszerkesztő közegeknek jár, csak a telekkönyvi betétek szerkesztése végeit a helyszínén működő kiküldött (azonosító), illetőleg a bizotlság tagjai részére köteles szolgáltatni és csak e lakás füleséről és világilásáról köteles gondoskodni. A nevezett közegek családtagjai részére a község sem lakásul alkalmas helyiséget adni, sem ilyennek fűtéséről, világításáról, sem a családtagok részére bútorzatról és kiszolgálásról gondoskodni nem köteles, még abban az cselben sem, amikor a betétszerkeszlő a község által lakásul az ő részére szolgáltatott helyiséget családjával együtt veszi használatba. (30,025/1898. I. M. sz.) Szerkesztői üzenetek.*) B. urnák Kőrösbánya. A közölt esetben az egyik személy zálogbirtokosnak, a másik zálogtulajdonosnak van a telekkönyvben bejegyezve Ön azt kérdezi, hogy addig, mig az 1893. évi 44,987. sz. igmr. értelmében annak 3. pontja szerint a zálogbirtokos a zálogtulajdonos jogának törlését nem kérelmezi, az átruházásoknál mily eljárást kell követni ? mert több tlkvi hatóságnál az a gyakorlat, hogy ugy a ztilogtulajdonos, mint a zálogbirtokos telekkönyvi tulajdonosnak tekintetik s mindkettőnek tulajdonjoga folyvást átruházás és nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát képezi. Véleményünk szerint ez a gyakorlat helyes ; mert mindaddig mig a nyilvánköny vi jog kitö-rölve nincs, feuállónak tekiateudö s arra további nyilvánkönyvi jogok szerezhetők, daczára annak, hogy ezek a jogok a zálogbirtokosnak (zálogbavevőnek, zálogtartónak) az 189S. évi február 15-én 44,987. sz. L M. 1892. sz. igazságügyminiszteri rendelet 3. §-a alapján előterjeszthető kérelme következtében a zálogtulajdonosnak (zálogbeadónak) jogával együtt esetleg kitöröltethetnek. H. R. urnák Privigye. Várady Endre tlkvi betétszerkesztő ur Kulán (Bács megyébeu) lakik. Nincs tudomásunk arról, hogy az általa szerkesztett „Telekkönyvi Mintatár" már megjelent volna. D. J. urnák. A végrehaj ási e járás fo y án hozott birói határozatok alapján szerzett jugok törlési keresettel meg nem támadhatók, hanem az 1881. LX. t.-cz. hatályba léptével minden igények, melyek harmadik személyek dologi jogainak valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által történt megsértéséből származnak, az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a értelmében kizárólag a végrehsjtás foganatosítására illetékes tlkvi hatóság előtt és a jelzett § által körülirt kereset utján érvényesitoudők. (Lásd a Kir. Curiáuak 1897. évi okt. 7-én 5150. sz. h.) A. K. urnák. Ha a jelzálogilag biztosított tőke után kamat nincs is bekebelezve : a jelzálogos adós elleu a kereset beadása napjától a 6% os kamat megítélendő. Sz. A. urnák. Ha valamely csődtömeghez tartozó ingatlan a kü.ön kielégítésre jogosult hitelezők kérelmére és éidekében birói árverésen eladatik ; az eladott ingatlanra vonatkozó tömegtartozások és költségek, tehát a csődtömeggondnoknak az ingatlan leltározása és kezelése körül felmerülhetett költségei és dijai a jelzálogos hitelezők követeléseit megelőzik és ekként előnyösen sorozaudók, de csak annyiban, amennyiben em; dijak és költségek, mint az elárverezett ingatlant terhelők, a csődbíróság által jogerejüleg megállapittattak. Ha a bekeblezósi engedély nemcsak a biztosítéki összegre, hanem ennek esetleges !>ésedelmi kamataira is megadatott s e kamatfizetés iránti kötelezettség a teleknönyvi bejegyzésben is határozott kifejezést nyert, akkor a biztosíték után 3 évi kamat is sorozandó. (Lásd a kir. Curia 1891. szept. 21. 829.}. sz. h.) *) Folytatása a boríték 2., 3. és 4. oldalán.