Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 7-8. szám

házás következtében az engedményes magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint részvénytársaság javára kiterjesztetett, szintén töröltessék ; 3. végül, hogy az 1897. évi márczius hó 30-ik napján a 2628. tk. számú végzés következtében C. 126. s. sz'. alatt a C. 111. s. sz. alatt foglalt zálogjogokra vonatkozólag engedmény folytán bekebelezett átruházással kapcsolatban az a körülmény, hogy az átruházott követelés, az engedményes magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint részvénytársaság által kibocsájtott záloglevelek összességének biztosítására szolgál, arra végrehajtás nem intézhető és arra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat nem szerezhetnek, feljegyeztessék. Indok: A záloglevelek biztosításáról rendelkező 1876. évi XXXVI. t.-cz. 17. §-a értelmében a záloglevelek kibocsájtására jogosított jelzálog intézetek jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelései a jelzálogintézet által kibocsájtott záloglevelek összeségének biztosítására szolgálnak ugyan, de a következő 18. §. rendelkezése szerint a jelzálogintézet igazgatóságának a kötelessége gondoskodni arról, hogy a jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseknek ez a kölcsönös jogi természete telekkönyvi feljegyzés által biztositassék. A törvénynek ebből az utóbbi rendelkezéséből, továbbá abból, hogy a záloglevelek biztosítására külön alap is rendeltetett és a jelzálogiutézetek igazgatóságai a 32. §-ban meghatározott súlyos következmények terhe alatt arra köteleztettek, hogy a zálogleveleket abban az arányban, amelyben a jelzálogilag biztosított követelések mennyisége akár a kölcsön visszafizetése folytán, akár más okból csökkent, a forgalomból visszavonják, valamint abból is, hogy a törvény nem tartalmaz semmi olyan rendelkezést, amely a jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelésekre nézve a jelzálogintézet rendelkezési jogát megszorítaná vagy pedig a záloglevelek tulajdonosainak a kölcsönügyletek lebonyolítását illetőleg közvetlen beavatkozási jogot biztositana, azt kell következtetni, hogy a jelzálogintézetek kölcsönköveteléseik felett azok különös jogi minősége mellett is szabadon rendelkezhetnek, a zálogjogok egészben vagy részben való kitörlését megengedhetik és a zálogjog átruházása tekintetében is saját hatáskörükben érvényes jogügyleteket köthetnek és hogy a jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseknek a törvény 17. t?-ában meghatározott különös jogi természete a záloglevelek tulajdonosainak érdekében csak arra nézve nyújt biztosítékot, hogy azokra a követelésekre csődeljáráson kívül harmadik személyek addig nem szerezhetnek jogot, amig azok mint a zálogleveleket kibocsátó jelzálogintézetet cselekvőleg illető követelések fennállanak s mint ilyenek tényleg a hitelező intézet által kibocsátolt és a forgalomból még viszsza nem vont záloglevelek biztosítására szolgálnak. Mindezekből kétségtelen, hogy az erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank részvénytársaság által a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja, mint részvénytársaság javára engedményezett jelzálogilag bekebelezett követelésre nézve, a zálogjog átruházásának bekebelezését az a körülmény, hogy ennek a követelésnek jogi természete az idézett törvény 18. §-a értelmében telekkönyvileg feljegyeztetett, nem akadályozhatja. Ebből kiindulva és tekintettel arra, hogy az erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank részvénytársaság mint záloglevelek kibocsátására jogosított jelzálogintézet javára a nagy-kürüi 238. sz. tjkvben foglalt ingatlanra mint főjolzálogra C. 111. alatt bekebelezett zálogjoggal biztosított követelésre vonatkozólag a zálogjog átruházás (engedmény) folytán a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja, mint záloglevelek kibocsátására szintén jogosult részvénytársaság javára a 2628/897-ik számú végzés folytán C. 126. alatt már bekebeleztetett és ennek a telekkönyvileg foganatosított érvényes jogügyletnek a többször idézett törvénynek a záloglevelek biztosítására vonatkozó rendelkezéseit .tekintve, az a következménye, hogy a kérdéses jelzálogilag biztosított követelés jogi minősége most már átalakult annyiban, amenynyiben az az engedményes jelzálog intézett által kibocsájtott zálogleveleknek képezi biztositékát és igy nem tagadható meg az érdekelt jelzálogintézetek ama kérelmének teljesítése, melylyel a kérdéses követelés átruházása következtében annak jogi természetében beállott változás helyes följegyzésének kieszközlése czéloztatott. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság neheztelt végzését az érdekelt jelzálogintézetek indokolt felfolyamodása következtében a rendelkező rész értelmében meg kellett változtatni. (1898. évi április hó 20-án 1802). |