Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 6. szám - A követelés átruházása

92 neheztelt az a része, mely szerint felfolyamodó kézmüvesbank azon kérelmének, hogy a szegedi 11,133. számú tjkben C. 30. alatt bekebelezett követelés a tlkvi sorrendtől eltéröleg, a C. 34. és 35. alatt bejegyzett követelései után soroztassék, hely nem adatott, indokolása alapján helyben hagyatik. A. felfolyamodó ügyvédjének felfolyamodási munkadíja saját felével szemben 3 frtban állapittatik meg. (912/p. 896. sz. szeptember 16) vii. Az 1881: LX. t.-cz. 190. § áriak kifejezett rendelkezése szerint a jelzálogos hitelezők követelései a telekkönyvi rangsorozat szerint elégitendó'k ki; e szerint tehát ugyanazon jelzálogos hitelező' különféle elsőbbséggel bejegyzett követeléseinek rangsorozatát meg nem változtathatja. A későbbi jelzálogos hitelező az 1881: LX. t -cz. 190. %-ának 4-ik bekezdésén alapuló azt a jogát, hogy az előtte levő jelzálogos követelést készpénzzel kifizetve magához válthatja, a sorrendi tárgyaláson eszközölt felszámítás után, azonban a sorrendi végzés meghozatala s igy az árfelosztás eszközlése előtt sikerrel érvényesítheti. Az esetben, ha az előző jelzálogos hitelező az akkor még tulajdonát képező követeléseket a sorrendi tárgyaláson a telekkönyvi rangsornak megfelelően felszámította, eme felszámítás kifogás alá nem vétetett, a későbbi jelzálogos hitelező pedig ama követeléseket a felszámításhoz képest váltotta magához: akkor ő a jogelődének közbenjöttével eszközölt fölszámitás tényén változtatni nem jogosult, minthogy az előző követelések magához váltásával a későbbi jelzálogos hitelező csak azt a jogot nyeri, hogy utóbbi követelését az előbbi követelésből, illetve az arra sorozott összegek erejéig kívánhatja kielégíttetni. Tényállás : Az első sorrendi tárgyaláskor az X takarékpénztár az elárverezett 'ingatlanokra C 3. sorsz. alatt 5900 frt váltóhiteltőke, ennek 8%-os kamata és 300 frt költség óvadék erejéig bekeblezett zálogjoga alapján 3980 frt résztőkét és jár. számította fel, s azt kivánta, hogy csakis ez a résztőke és jár. soroztassék. Az Y takarékpénztár, mint későbbi (C. 5. sorsz. a.) hitelező ugyanezen tárgyaláskor a felszámított követelést beváltani kivánván, az X takarékpénztárt az általa soroztatni kért összeggel megkínálta s mivel az X takarékpénztár ezt az összeget elfogadni vonakodott, azt birói letétbe helyezte, s a következő kérelmeket terjesztette elő : 1. hogy az X takarékpénztárnak 3980 frt tőkéből s jár. álló követelése az Y takarékpénztár által beváltottnak mondassák ki, 2., hogy a beváltott követelés az Y takarékpénztárnak C. 5. sorsz. a. követelése rangsorában soroztassék, végre 3., hogy a C. 5. alatti követelés a beváltott követelés rangsorában soroztassék. A sorrendi tárgyalás elhalasztatván, a másodízben tartott tárgyalás alkalmával az X takarékpénztár előadta, hogy a C. 3. sorszám alatt bekeblezett követelése egészben fennáll, azt azonban azért nem számítja fel, mert a követelésnek az a része amelyet az első tárgyaláskor fel nem számított, nem terheli a végrehajtást szenvedőt. Erre az Y alatti takarékpénztár a tárgyalás befejezése után azt az összeget is birói letétbe helyezte, amely az X takarékpénztár egész követelésének fedezésére még szükséges volt, s ebben a letéti kérvényében azt kérte, hogy most már az X takarékpénztárnak az egész 5900 írt követelése, ruháztassák át ő reá. Az elsőbiróság a letéti kérvényt