Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

83 tathassanak akkor, a mikor a biztosítékok az azok tekintetében létező szabályok szerint nem készpénzben teendők le. Lapunk jelen száma nyomdai akadálynál fogva késelt. Szerkesztőnk nyári txünidejét Szegedtől tárol töltvén • lapunk 4-ik és 5-ik száma egyben szeptember elsején fog megjelenni. Községünknek közlegelöje a volt úrbéres kisbirtokosság tulajdonát képezi. A telekkönyvnek az 1850-es években történt szerkesztése alkalmával azonban a közlegelö „Gemeinde S." néven egyszerűen csak a község nevére telekkönyveztetett. A közlegelőnek a telekkönyvben kitüntetett területében benfoglaltatnak a minden beltelek után járó 800 [H-ölnyi pótkertek is (Ersatzgárten), mivel a telekkönyv szerkesztése alkalmával a pótkertek is legelő gyanánt használtattak. A közlegelőt a mai napig a birtokosság (volt úrbéresek) háborítatlanul használta. A pótkertek 1859. évben minden egyes tulajdonos által használatba vétetvén, egész 1876. évig használtattak, a midőn is az uj kataszteri munkálatok folytán a pótkertek minden birtokosnak birtokivébe felvétettek és azóta minden birtokos fizeti az adót a pótkertje után, jóllehet annak nem telekkönyvi tulajdonosa. 1877. év óta azonban a pótkertek a legelőnek kibővítése tekintetéből ismét legeltetési czélra használtatnak. Most, hogy a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. a községeket legelő rendtartás alkotására kényszeríti, kezdik a volt úrbéresek belátni, hogy ezen rendetlen telekkönyvi állapotot és a közlegelő eddigi használati módozatát továbbra is fentartani lehetetlen : óhajtanák a közlegelő és pótkertek ügyét rendezni. Ezen rendezésnek mielőbbi keresztülvezetését a községi elöljáróság is óhajtja, hogy az eddigi folytonos, mindennemű súrlódás és perlekedés véget érjen valahára. A birtokosságnak az az óhaja, hogy 1. a közös legelő tulajdonjoga a telekkönyvben a közbirtokosság (volt úrbéresek) nevére helyesbittessék és hogy egyúttal minden egyes birtokosnak legelő jutaléka (hányada, talán helyesebben legelőrész jogosultsága) szintén kitüntettessék, hogy jövőben a felett mindenki szabadon rendelkezhessék, illetve azt adás-vétel tárgyává is tenni lehessen; 2. hogy a pótkertek minden egyes tulajdonos nevére telekkönyveztessenek. Ennek folytán a községi elöljáróság elhatározta ezen ügyet a képviselőtestület elé terjeszteni és annak beleegyezését és határozatát provokálni a fent elősoroltak rendezéséhez és pedig azért, mert a közös legelő a telekkönyv szerint községi vagyont képezvén, a tulajdonjognak átruházását egyedül csak a képviselőtestület van hivatva engedélyezni, természetesen a vármegyei törvényhatóság jóváhagyásával. IV.