Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

72 kérő a jogot adó volt; a bejegyzés által jogot nyerő féltől, a bejegyzést kérő jogot adó fizetésképtelensége esetén, másodsorban követelhető. A készpénzben fizetendő illeték lerovására dologi jogok telekkönyvi bejegyzésénél az ill. szab. 95. §. 5. pontja szerint azok köteleztetnek, kiknek javára a bejegyzés történt, ha azonban a bejegyzést az kéri, aki a jogot adja, a bejegyzési illeték fizetésére ez utóbbi is egyetemlegesen köteleztetik. Ha a telekkönyvi bejegyzést maga a jogot nyerő fél kéri, a bejegyzési illetékért nem első sorban, hanem egyedül felelős. Ha azonban a bejegyzést a jogot adó kérte: ez nem első sorban, hanem egyetemlegesen felelős; vagyis az illeték akár a jogot nyerő, akár a jogot adó féltől követelhető. (130—-84. és 2007—94.) A jogosult terhére kivetett illeték ellen a bekebelezést kérő fél csak akkor felebbezhet, ha az egyetemlegesség alapján az illeték terhére átiratik s arról fizetési meghagyást kap. (D. 18—85.) Oly esetben, amidőn az államkincstár (vagy bármely más illetékmentes személy) javára zálogjogok jegyeztetnek be., de a bejegyzést a zálogjogot adó fél maga kéri: a bekebelezési illeték fizetésére ez utóbbi sem kötelezhető. (D. 4—84.) Az illetékdijjegyzék 16. tétel B. b) pontja 1. jegyzete szerint a kisbirtokosok országos földhitelintézete alapitó tagjai által be nem fizetett alapitványi részletek iránt eszköziendő bekebelezések után a rendszerinti illetéknek csak felerésze fizetendő. (1879: XXXIX. t.-cz. 4. §.) Ugyané pont 2. jegyzete szerint oly esetben, midőn a haszonbéri jog a bérlő javára bejegyeztetik, a 7/io% illeték a haszonbéri összegnek, az illetéki szabályok 61. §-a szerint megállapitott értéke 1/i része után szabandó meg. (1871. évi 34,988. sz. p. ü. min. rend.) Ugyané pont 3. jegyzete szerint pedig, ha a bérbeadó biztosítja a szerződést a bérlő ingatlanára: akkor az egy évi haszonbéri összeg veendő az illetékszabás alapjául. De akkor is csak egy évi bérösszeg veendő alapul, ha a bérlő ingatlanaira a bérbeadó javára több évi haszonbéri összeg vagy az egy évi bérösszeget meghaladó óvadék kebeleztetik be. (2041—95.) Az 1888. évben 1088. sz. a. megjelent elvi jelentőségű határozat szerint az örökhagyót illetett zálogjognak az örökösök javára történt bejegyzése után a 7/10%-tóli illeték nem jár, mert a B. pont kifejezetten csakis a jogügyleteken alapuló bejegyzésekre vonatkozik, s csakis a jogügyletek után járó illetékekre nincs tekintettel, minélfogva hatálya nem terjedhet ki oly esetekre, midőn valamely zálogjog tulajdonjogának bekebelezése elöröklés czimén kérelmeztetik ; és pedig annál kevésbé, mert az örökhagyó a bekebelezési illetéket már megfizette, az örökös pedig az örökhagyó jogaiba lép. Erdőkitermelési jognak a vevő javára telekkönyvi bejegyzése után a vételártól 7/10°/0-tóli illeték jár (2056—95.) (Folytatjuk.)