Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [6. r.]

1 §-a alapján a hagyatékhoz tartozott ingatlanokra az ugyanazon hagyaték titán biztosítani kívánt örökösödési illeték erejéig a zálogjog, illetve alzálogjoy előjegyezhető. (Curia, 1896. okt. 8. — 7820/p. 1895. sz.) 8. v Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a csak feljogosítja az érdeklettet az illető telekkönyvi hatóság előtt is keresetet indítani, de nem zárja el öt attól, hogy sérelmére nézve törlési kereset utján keressen orvoslást. (Curia, 1896. nov. 4. — 25/p. sz.) 9. A zálogjog bekebelezése alapjául szolgált okiratot, mely abban az időben kelt, midőn felperesek a jelzálogul szolgáló ingatlannak még nem voltak telekkönyvi tulajdonosai, nem felperesek, hanem az akkori telekkönyvi tulajdonosok állítván ki s így fetyeresek az okiratban foglalt jogügyletben részt nem vévén: ők az okirat érvényességének megtámadására s ennek folytán az annak alapján kieszközölt zálogjogi bekebelezésnek eredeti érvénytelenség czimén való kitöröltetésére kereseti joggal nem bírnak. (Curia, 1896. okt. ('>. — 9445/p. sz. 10. Habár felperesek keresetüket kifejezetten és csupán az alperesek javára eszközölt tulajdonjogi bejegyzések törlésére irányozták: miután azonban a perben előadottakból nyilvánvaló, hogy eme törléseket felperesek vitatott örökösödési joguknak hagyatéki póteljárás utján való érvényesithetése czéljáböl szorgalmazták; minthogy továbbá peres felek perirataikban kifejezetten és kölcsönösen hozzájárultak ahhoz, hogy a peres felek között tulajdonképen fenforgó örökösödés kérdése a törlési per folytán oldassék meg és eme kérdést kölcsönösen megvitatták s arra vonatkozó bizonyítékaikat elő is terjesztették: mi sem áll útjában annak, hogy az amúgy is csupán előzetes jelentőséggel bíró törlési kérdés elejtésével maga a sajátlag vitássá vált örökösödés kérdése döntessék el. (Kir. Curia, 1897. ápr. 8. — 5092/p. 1896. sz.) 11. A bejegyzés alapjául szolgált okiratba becsúszott hiba és a miatt, hogy az okirat alapján a bejegyzés tévesen rendeltetett el — a bejegyzés a jogerős végzésnek megfelelően lévén foganatosítva — a tlkvi rendt. 168. §-ában szabályozott kiigazítási eljárásnak helye nincs. (Curia, 1897. január 12. — 2892/p. 1896. sz.) KÜLÖNFÉLE. A községi hivatalos helyiségek átengedéséről bírósági tárgyalás czéljaira. Felmerült a kérdés, vájjon az 1869: IV. t.-cz. 23. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezhető-e akként, hogy a községi tisztviselők kötelesek a bíróság szóbeli megkeresésére a községi hivatalos helyiséget tárgyalás czéljaira átengedni és hogy az ily tárgyú