Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [6. r.]

kelt adásvevési szerződés alapján a tulajdonjog a k.-h—i 2102. sz. tjkvbó'l változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe átviendő A. I. 2. sorsz. 14.J4. hrsz. ingatlanból a B. 21. alatti bejegyzés szerint R. Dávid tlkvi tulajdonát képező ,7/45-öd rész jutalékra L. Imre vevő javára 800 frt vételár kitüntetése mellett bekebeleztetni rendeltetik; mert a csatolt adásvételi szerződés a tlkvi rendt. 81. és 82 §§. kellékeinek megfelelvén, bekebelezésre alkalmas ; mert a tlkvi rendt. semmitele intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hojy lejegyzés esetében a tulajdonostársak beleegyezését igazolni kellene ; a dolog természete szerint pedig a lejegyzést a tulajdonostársak beleegyezése nélkül csak akkor nem lehet foganatosítani, mikor valamely birtokrészletnek térfogat szerint meghatározott és a természetben kihasított része a nyilvánkönyvi átruházásnak a tárgya ; minthogy ily esetben csak valamennyi tlkvi tulajdonostársnak közmegegyezésével lehet meghatározni azt. hogy a közösen és osztatlanul birt ingatlannak a természetben mily térfogatú és hol fekvő része az átruházó telekkönyvi tulajdonostársnak a jutaléka? ámde a fenforgó esetben a tulajdonjognak bekebelezése nem térfogat szerint meghatározott, hanem csupán az egészhez viszonyított eszményi részre kéretett ; ily esetben pedig a lejegyzéshez sem a tulajdonostársaknak, sem a jelzálogos hitelezőknek beleegyezése azért nem szükséges, minthogy az az ingatlan, melyből az egyik tulajdonostársat illető eszményi részre kebelezendő be vevő javára a tulajdonjog, egészben és változatlan tlkvi állással vitetvén át az újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe : a lejegyzés és átvitel sem a tulajdonostársakra, sem a jelzálogos hitelezőkre nem sérelmes. V. Az 1881 : LIX. t.-cz. 11. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése a jogi személyekre nézve is föltétlenül, az ügyvédekre pedig akkor, ha nem ügyfeleik, hanem a maguk nevében és érdekében járnak el, kötelező. A szegedi kir. ítélőtáblának alkalma volt a czimül kiírtak kijelentésére a következő két esetben. l. A szegedi kir. Ítélőtábla: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Indokok : Az 1881 : LIX t.-cz. 11. §-ának utolsó bekezdése szerint végrehajtási ügyekben azok az Írásbeli beadványok, melyeket a felek vagy megbízottjaik ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be : az 1868 : LIV. t. cz. 167. és 168. §-ának megfelelően állitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendők. Minthogy pedig a fönnebb megjelölt és ügyvédi ellenjegyzés nélkül benyújtott jogorvoslati beadvány eme kellékeket nélkülözi és minthogy az idézett törvényhely jogi személyekre nézve kivételt meg nem állapit : ezeknél fogva az már az elsőbiróság által hivatalból visszautasitandó volt volna. (1896. febr. 26. — 657/p. sz.) 2. A szegedi kir. Ítélőtábla: Mind a két felfolyamodás visszautasittatik ; mert az 1881 : LIX. t.-cz. 11. íjának utolsó bekezdése szerint írásbeli beadványok, melyeket a felek végrehajtási ügyekben a kir. járásbírósághoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §-ának megfelelőleg állitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendők, az ezen kellékeket nélkülöző bead-