Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1897 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [6. r.]
o i A magyar országos takarékpénztár felfolyamodása folytán a másodbiróság 1317/p. 1897. sz. alatt ekként végzett: A felfolyamodásnak hely adatik és ennek folytán az elsőbiróság végzése azzal egészíttetik ki, hogy a p—i 197. sz. tjkvben C. 13. sorszám alatt alakított főjelzálognak elenyészése következtében a p—i 639. sz. tjkvben levő mellékjelzálog egyedüli jelzáloggá alakittatik át s ez a körülmény a most idézett tjkvben feljegyeztetni rendeltetik; mert a becsatolt tehermentesítési engedély szerint egyedül a főjelzálogra nézve adatott meg a törlési engedély, míg a mellékjelzálog továbbra is fentartatott; ily esetben pedig a tlkvi rendt. 118. §-a értelmében a mellékjelzálognál azt a körülményt, hogy a főjelzálog elenyészett és hogy a mellékjelzálog ez által egyedüli jelzáloggá alakult, feljegyezni kell ; mert máskülönben a tlkvi rendt. 108. §-a értelmében a főbetétben teljesített törlés a mellékjelzálogra nézve is hatályossá válnék. III. A tulajdonjognak valamely ingatlan természetben megbatározott és térfogat szerint megjelölt részére adott bekebelezési engedély magában foglalja annak eszményi hányadára való bekebelezési engedélyt is. A sz—ai G54. sz. tlkvi betétben A. -j- 1. sorsz. 18,540/3/b. hrsz. és 5 kat. hold térfogatú szántó P. Erzsébet özvegy M. Isívánnénak tulajdona, Ennek a 4 láncz földnek azt a felét, mely E. Annának 2 lánc/ földje mellett van, szabályszerű adásvételi szerződéssel eladta G. 0. József és neje H. Annának 900 írtért, a kik az emiitett ingatlannak felére kérték a tulajdonjogot egyenlő arányban javukra bekebeleztetni anélkül, hogy a kérvényhez vázrajzot — a miről a szerződésben sincs emlités —csatoltak volna, vagy hogy az adásvevési szerződés tartalmának megfelelően az ingatlannak arra a 2 láncz felére kérték volna a tulajdonjognak bekebelezését, mely a természetben H. Anna 2 láncz földje mellett fekszik. Az elsőbiróság 11,230/tk. 189G. sz. alatt igy végzett: Ezen kérelem elutasittatik és. az elutasítás a sz—ai 054. sz. belétben feljegyeztetik, mert a Sz—án 1890. évi okt. 24-én kelt s a kérvény alap;ául szolgáló okirat szerint P. Erzsébet a 0)54. számú betétben A. -f 1- szorszám alatt felvett 18,540/3/b. hrsz. ingatlannak elkülönített fele részét adta el; a kérvény pedig nem ezen elkülönített részre, hanem az ingatlan közelebbről meg nem jelölt fele részére egyenlő arányú tulajdonjog bekebelezésére irányula kérelem tehát nem felel meg az okirat szerint szerzett jognak; de az okirat szerint sem lehet a tulajdonjogot bejegyezni; mert térrajz nem mutattatott be. Kérvényezők felfolyamodásukban előadták, hogy a szerződésben az ingatlan fekvését csupán azért jelölték meg közelebbről, hogy a netaláni pernek elejét vegyék, de ugy a nyilvánkünyv hitelére, mint a publikumra .nézve nagyon közömbös az, hogy ezen ingatlan közelebbről meg legyen jelölve a telekkönyvben. Megjegyzik, hogy szerződésükhöz vázrajzot azért nem csatoltak, mert akkor még a tlkvi térképen (a kataszteri térkép másodlatán) a kérdéses 18,540/3/b. hrsz. külön megjelölve nem volt.