Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 2. szám - Mi módon rendelendő el a kielégítési végrehajtás telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jogra?

35 mert a perbíróságnak az 1881 : LX. t.-cz. 136., 208. és 211. §-ain alapuló megkeresése folytán a megkeresett tkvi hatóság másnemű bejegyzést el nem rendelhet. Kétségtelen ezek szerint, hogy a felhozott esetekben mind a két elsőbiróság a bekebelezett haszonélvezeti jogra helytelenül rendelt zárlatot s helytelenül kereste meg az illetékes tkvi hatóságot a zárlat feljegyzése és foganatosítása végett, a helyett, hogy a bekebelezett haszonélvezeti jogra, illetőleg az alperesek tkvi tulajdonát képező ingatlannak haszonélvezetére a végrehajtási zálogjognak bekebelezését rendelte volna el s e végett kereste volna meg a tkvi hatóságot. 1881: LX. t.-czikknek ugy 208., mint 211. §-a esetében a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét nem a végrehajtást elrendelő, tehát a megkereső perbiróság, hanem a megkeresett tkvi hatóság és pedig csak azután rendeli el, miután a perbirósági megkereséshez képest a végrehajtási zálogjognak bekebelezését, ez előjegyzés igazolását, illetőleg a végrehajtási jog feljegj^zését a megkeresett tkvi hatóság már elrendelte ; s ez a tkvi hatóság nevez ki zárgondnokot a végrehajtató ajánlatának figyelembevételével s ennek bevezetése s a zár alá vett haszonélvezet s tartozékainak leltár mellett való átadása iránt is ez a tkvi hatóság intézkedik. Nyilvánvaló tehát, hogy a kielégitési végrehajtást elrendelő perbiróság az 1881: LX. t.-cz. 208. és 211. §§, eseteiben nincs is hivatva arra, hogy a zárlatot, helyesen a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét elrendelje s ennek foganatositása végett az illetékes tkvi hatóságot megkeresse. A felhozott esetekben az 1881 : LX. t.-cz. 237. §-ában emiitett zárlatról szó sem lehet: merőben helytelenül intézkedtek tehát az elsőbiróságok a zárlatnak telekkönyvi feljegyzése és foganatosítása iránt az 1881 : LX. t.-cz. 208. és 211. §§. eseteiben, mikor annak a 240. §. szerint a 237. §. eseteiben van helye. De nincs is semmi szükség arra s nincs is annak semmi értelme, hogy az 1881: LX. t.-cz. 208. és 211. §§. eseteiben a zárlat, helyesen a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vétele a telekkönyvben feljegyeztessék ; mert az 1881 : LX. t.-cz. 142. §-a értelmében már a végrehajtási zálogjog bekebelezésének vagy a végrehajtási jog feljegyzésének megvan az a joghatálya, hogy a későbbi tulajdonjog bekebelezés vagy előjegyzés a végrehajtás további folyamát meg nem akaszthatja. Merőben fölösleges volna tehát ezt a joghatályt külön még zárlatfeljegyzéssel is, tehát kétszeresen biztositani.