Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1897 / 1. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 6. r.
8 a tkvi betétek tényleges szerkesztésekor az összesítés eszközlése végett megint csak abba a kisebb számú betéttervbe kell átvezetni, a mely az illető tulajdonos részére a bizottság által gyüjtő-terv (betét) gyanánt megjelöltetett. A munka-, idő- és költségkímélés szempontjából nem sokkal helyesebb-e, ha a bizottság ily esetekben a külön jegyzőkönyvet a T. 15. §-a alapján veszi fel és a lejegyzendő részletet vagy átjegyzendő jószágtestet az összes vonatkozó tehertételekkel a tkvi betétek szerkesztésekor az eredeti tervből egyenesen abba a betéttervbe vezeti át, a mely a II. K 2. §-a értelmében az illető tulajdonos ugyanabban a községben levő valamennyi ingatlanainak összesítésére gyüjtőterv gyanánt megjelöltetett ? Hiszen a tényleges birtokos tulajdonjogának a T. 15. §-a alapján eszközölt bejegyzése — ez ellen is csak a törlési kereset lévén igénybe vehető — a tulajdonjog tkvi bekebelezésével lényegileg azonos hatályú, csupán a megtámadhatóság ideje tekintetében mutatkozik némi különbség. A gyakorlat a helyzet kényszerének engedve, ilykép jár el és ez az egyik oka annak, hogy a tkvi betétszerkesztésnél a kérvénytpótló jegyzőkönyvek oly aránytalanul csekély számban vétetnek fel. A kérvénytpótló jegyzőkönyvek felvételénél a törvény e részben kifejezetten nem intézkedvén, kérdés tárgyát képezheti az, tartozik-e a bizottság, illetve a bírósági kiküldött a tényleges birtoklást ezekben az esetekben is kinyomozni, továbbá mily hatás tulajdonítandó ezekken az esetekben a tényleges birtoklásnak ? Nézetem szerint egy pillanatra sem foroghat fenn kétség az iránt, hogy a bizottság, illetve a birói kiküldött a tényleges birtokállapotot ezekben az esetekben is kinyomozni tartozik és abban az esetben, ha azt tapasztalná, hogy azt az ingatlant, a melynek megszerzését az előtte jelentkező fél telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirattal igazolja, ugyanaz ténylegesen nem birtokolja, köteles a tényleges birtokost is maga elé idézni, a tényleges birtoklás alapját kinyomozni s a mennyiben a megejtett nyomozásból az derülne ki, hogy a tényleges birtokos mindama feltételeket igazolni képes, a melyek törvény szerint tulajdonjogának tényleges birtoklás alapján való bejegyzéséhez megkívántatnak, ennek tulajdonjogát köteles bejegyezni ; ellenben a csupán szerződéses jogczimet igazoló kérelmezőt igényének érvényesítésével a törvény rendes útjára utasítja. Következik ez abból, hogy a bizottság és illetve bírósági kiküldöttnek a törvény szerint főfeladatát a tkvi állapotnak a tényleges állapottal való összhangbahozatala képezi ; következik abból, hogy a helyszínén működő bizottság eljárásában a nyomozó rendszer alapelvéhez képest nemcsak az alaki megegyezést, de az anyagi valóságot, a materiális igazságot is kinyomozni köteles és végül, mert itt is érvényesülni kell annak a jogszabálynak, mely szerint „melior est conditio possidentis" ; ugyanazért adott esetben a szerzési jogczim egyenlő módon való igazolása esetén a döntésnek feltétlenül a tényleges birtokos javára kell esnie.