Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [9. r.]

159 2. Az 1855-iki tkvi rend. szerint a perfeljegyzés csak egyidejűleg a kereset indításával vagy utólagosan történhetett, jelenleg azonban a perinditási szándék feljegyzése korábban, mint a kereset beadása történik ; van-e különbség a perinditási szándék és a per megindításának feljegyzése közt hatály és következményekre nézve ? 3. Ha a regále-váltságösszegre nézve támasztott igény megítélésére beadott kereset a támasztott igény tekintetében alaptalannak mondatik ki, bocsátkozhatik-e a biróság ezen regále-kereset folytán annak elbírálásába, vájjon a követelés fenáll-e, vagy sem ? FELELETEK A VIII. kérdésre. 1. 1881 : LX. t.-cz. 136. §-a szerint a megkeresett tkvi hatóság a perbíróságnak a végrehajtási zálogjog bekebelezését vagy az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését tárgyazó megkeresését — tkvi akadály nem létében — foganatosítani tartozik. A fenforgó esetben pedig az a körülmény, hogy a zálogjog nem a végrehajtató B., hanem jogelőde A. javára van a telekkönyvben előjegyezve, a megkeresés foganatosításának akadályául azért nem szolgálhat, mert a megkereső végzésből nyilván kitűnik, hogy az A. javára előjegyzett követelés ítéltetett meg B. javára, a kinek, mint A. jogutódának joga van az A. javára előjegyzett zálogjoggal biztosított követelését jogerős Ítélete alapján az elfogadó tkvi tulajdonos adós ellen érvényesíteni s e czélból az A. javára előjegyzett zálogjoggal terhelt ingatlanból végrehajtás utján való kielégittetését kérni. Egészen más volna az eset akkor, ha a perbíróságnak megkereső végzéséből a fentebbi körülmény ki nem tűnnék ; mert ez esetben a tkvi rendt. 71. §-a gátolná a megkeresés foganatosítását, minthogy A. nem lévén ugyanazonos B-vel : B.-nek nincs joga a más javára kieszközölt zálogjog előjegyzésnek igazolását s ennek folytán a végrehajtási jognak feljegyzését a maga javára végrehajtás utján sem kérni. 2. A fenebbiekbol önként folyik a válasz a második kérdésre. Ha valaki nem ítélet vagy peregyezség alapján, illetve nem végrehajtás utján kéri a más (A.) javára előjegyzett zálogjognak igazolását s bekebelezését, hanem kérvényi uton az átruházott váltó alapján : akkor akár magán a váltón, akár külön okiratban bekebelezésre alkalmas nyilatkozattal kell igazolnia azt, hogy az előjegyzést nyert jelzálogos hitelező követelését és zálogjogát reá átruházta s hogy ő ennek folytán az előjegyzésnek igazolásába beleegyezik s megengedi a zálogjognak bekebelezését. K. G. A IX. kérdésre. A temetők nem tartoznak az osztr. ptkönyv 287. §-ában felsorolt azon közvagy nyilvános vagyonok közé, melyek az 1853. évi ápril 18-án kelt helyszinelési rendelet 14. §-a, az 1854. évi július 23-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 63. §-a és az 1867. évi november 8-án 2784. sz. a. kelt igaszágügyminiszteri rendelet 5 §-a alapján telekkönyvezés tárgyát nem képezik. A temető, templom éppen olyan tulajdonai a községnek, hitközségnek, családnak stb. mint a lelkész, tanitó, harangozó javadalmát képező ingatlanok s ezért feltétlenül tárgyai a telekkönyvnek.