Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [9. r.]

146 1. Ha valamely betáblázás vagy előjegyzés felfolyamodás következtében megszüntettetik vagy megváltoztattatik, ugy a fél e körülmények bebizonyítása mellett a befizetett egész illetéknek, vagy az illeték aránylagos részének visszafizetését bélyegtelen beadványban kérheti.1 Az illeték kitörlésének vagy visszafizetésének azonban nincs belye, ha az előjegyzés birói ítélet, vagy a felek közt létező egyezség alapján töröltetett ki.2 2. Ha az előjegyzés igazoltatván, végleges bejegyzéssé válik, az előjegyzésért fizetett illeték, a végleges bejegyzési illetékbe betudatik. (1868. évi XXIII. t.-cz. 18. §.) 3. Az érték szerint járó bejegyzési illetéket azon jogügyletek iránti határozmányok figyelembe vételével, melyek bejegyzése kérdésben forog,3 ugyanazon egy kérvény alapján s ugyanazon egy szerző' javára, ugyanazon hivatal nyilvánkönyveibe bejegyzendő jogoknak és mirden mellékjárulékoknak, nemkülönben az esetleges óvadéknak is a bejegyzéskor létező összes értékétől kell megszabni.4 1 Ha valaki ellen a zálogjog névcsere folytán tévesen kebeleztetik be s ez alapon a zálogjog az illető fél keresete folytán ítélettel törültetni rendeltetik : a 16. tételhez tartozó jegyzetek 1. pontjának nem második, hanem első bekezdése alkalmazandó s a 7/l0°/Q-tóli illeték törlendő. (114—84.) A zálogjognak felfolyamodás következtében történt törlése folytán visszautalványozott bejegyzési illeték után kamatmegtérités nem igényelhető. (2017 — 94.) 2 A 16. tételhez tartozó jegyzetek 1. pontjának első és második bekezdését egybevetve s figyelembe véve azt, hogy a bekebelezési illeték a 16 tét. C) pontja szerint egyformán fizetendő akár feltételtől függő előjegyzés, akár feltétlen bekebelezés rendeltetik el : a bejegyzések után kivetett illetéket csak akkor tartom törülhetőnek, ha az annak alapjául szolgált előjegyzés „mint ilyen" jogerőre nem emelkedett, hanem a telekkönyvi eljárás szabályai szerint a felsőbb birósághoz intézett felfolyamodás következtében törültetett, mert a jogerőre emelkedett bejegyzés tényétől illeték feltétlenül jár, tekintet nélkül az utóbb beálló körülményekre ; épen azért minden más esetben, midőn az előjegyzés vagy bekebelezés nem az előjegyzés vagy bekebelezés tényére vonatkozó felfolyamodás, hanem külön folytatott perben hozott határozat , egyezség- vagy a törlésre alapul szolgálható utóbb bekövetkezett körülmények p. az igazolás elmaradásának (2016—94) következtében maga által az előjegyzést vagy bekebelezést foganatosító elsőfokú hatóság által törültetik vagy törültethetik, az illeték leirása helyet nem foghat, mert az előjegyzés vagy bekebelezés ténye bizonyos időig jogerősen fenállctt. Kivételt ez alul csak az 5-ik jegyzet állapit meg a nyilvános pénzintézetekről czélba vett, de létre nem jött, kölcsönügyletek előleges biztosítása esetére. E mellett a felfogás mellett szól a 939—87. sz. elvi jelentőségű határozat alkalmazhatóságát megszüntető 49—89. sz. döntvény is, mely szerint a 7/10°/0-tóli illeték nem törülhető abból az indokból, mert a zálogjog alapját képező követelési összeg birói letétbe helyezés folytán a bíróság az 1881. évi LX t.-cz 231. § a alapján a zálogjogot hivatalból törültette. Ha valamely követelés iránti perben két egybehangzó ítélet alapján ugyanarra a követelésre nézve felperes zálogjogot nyert, de az alperes által közbevetett felebbezés folytán a két egybehangzó itélet megváltoztatásával a zálogjog törlése is elrendeltetett, a 7/io% tóli illeték visszatérítendő, mert'ez esetben a törlés oly tekintet alá jön, mint ha felfolyamodás alapján foganatosíttatott volna. (1585—90.) Az a körülmény, hogy biztosítékul történt jelzáloglekötés utóbb fölöslegessé vált, nem szolgálhat indokul arra, hogy a bekebelezési illeték törültessék. (1800—92.) Haszonbérleti jog bekebelezése után kiszabott illeték leszállítása a bérlet időközben történt megszűnése czimén nem kérhető. (1814—92.) 3 A záloglevelekre nézve a 64. tét. 1. jegyzetében az a határozmány foglaltatik, hogy azok után a fokozatos bélyegilleték a névérték után jár, tehát ezt kell venni alapul a bejegyzési illeték kiszabásánál is. (58—84.) 4 Az 1888. évben 1131. sz. a. meg-jelent elvi jel. határozat szerint ha egy kérvényben külön okiratok alapján 100 frton aluli és 100 frton felüli, az 1460—90.