Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - A jelzálogjog kitörlése időmúlás alapján. 1. r.

133 Igaz ugyan, hogy czikkiró ar nem tesz említést az adott esetben arról, hogy a kérdéses ingatlanon vannak-e, nincsenek-e terhek ? de ha a helyesbítésnek e módját szabályul állítjuk fel, ugy szabály marad az, akár vannak, akár nincsenek terhek a helyesbítendő ingatlanokon. Nézetem szerint a helyesbítés módja ez esetben a következő lenne: A telekkönyvvezető a szabálytalan bejeg}rzést észleivén, a tkvi rdts 168. §-a alapján a helyesbítés elrendelése végett megteszi jelentését a telekkönyvi hatóságnak. A telekkönyvi hatóság e jelentés következtében tárgyalást rendel, melyre ugy a telekkönyvi tulajdonosokat, mint a jelzálogos hitelezőket is megidézi s a telekkönyvi tulajdonosokat mindenekelőtt az irányban hallgatja meg, hogy a t . . . i 1601. sz. tjkvi ingatlanokon a természetben meg vannak-e osztozva? Ha igen, meghallgatja, nem kivánják-e a jelzett tjkvben foglalt ingatlanokat a tényleges állapotnak megfelelőleg telekkönyvileg is megosztatni? Ha a telekkönyvi tulajdonosok s esetleg a jelzálogos hitelezők is beleegyeznek ebbe, a tényleges állapotnak megfelelő osztályt jegyzőkönyvbe foglalja s megállapítja, hogy az eladó Z. Sárának jutott mely birtokrészletből, illetve birtokrészletek mindegyikéből mennyi s a hivatalból elkészítendő avagy a vevő által becsatolandó vázlatrajzban feltüntetendő melyik részén s mily hr. számmal jelelt részén vette meg F. János és neje Cs. Zsuzsanna azon összesen 6 h. 800 • ölet tevő ingatlant, melyre a tulajdonjog B. 1—2. a. szabálytalanul javukra bekebeleztetett ? s az eredményhez képest az eddigi közös birtokot a tulajdonosok mindegyikének külön-külön rendeli telekkönyvileg felvétetni s a zálogjogokat a nyilvánkönyvi álláshoz képest vagy egyetemlegesen, vagy a megállapodáshoz képest az egyes birtokrészletekre külön-külön önálló zálogjogként átvezettetni s ezáltal a szabálytalan bejegyzést is ily módon helyesbittetni. Ha a telekkönyvi tulajdonosok a jelzett ingatlanokon megosztozva nem volnának — a mi különben a bejegyzés szövegéből, illetve annak alapját képező szerződésből kizártnak látszik — avagy ha bármi más okból a megosztásnak telekkönyvi keresztülvitelét a telekkönyvi tulajdonosok meg nem engednek, az esetben a tárgyalás során az lenne megállapítandó, hogy a t . . . i 1601. sz. tjkvben foglalt + 1—3. sorsz. részletekből az F. János és Cs. Zsuzsannának történt eladás után maradt-e még Z. Sárának valami. Ha nem maradt, a dolog nagyon egyszerű, mert ez esetben az A. + 1—-3. sorsz. birtokrészletek a t . . . i 1601. sz. tjkvből egy ujonan nyitandó tjkvbe változatlan telekkönyvi állásban lejegyzendő és a Z. Sárát illető Vs-9^ részre, a B. 1—2. alatti bejegyzés oly módosítással, hogy abból a területi járandóság („6 hold 800 • öl területnyi járandóságára") kihagyatik — egyszerűen átvezetendő. Ha a tárgyalás alkalmával az derül ki, hogy az eladó Z. Sárának az A. + 1—3. sorsz. birtokrészletekből még maradt bizo-