Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1897 / 6. szám - A jelzálogjog kitörlése időmúlás alapján. 1. r.
129 §-ában kimondja ugyan, hogy: „A jog, valakitől cselekvést vagy abbanhagyást követelni (igény) elévülés alá esik" ; s az elévülési idő tartamát 195. §-ában harmincz (30) évben szabja meg; eme általános szabály alól azonban 223. §-ában mindjárt világos kivételt statuál, a mikor kimondja, hogy : „Oly igénynek az elévülése, a mely jelzálogjoggal vagy zálogjoggal biztosíttatott, a jogosítottat nem akadályozza abban, hogy kielégítését a lekötött tárgyból keresse." A fentebb felsorolt inconsequentiák elhárithatása végett 1170. §-ában mégis megengedi, hogy az esetre : „Ha a hitelező ismeretlen, joga felhívási kereset utján megszüntethető, ha a jelzálogjogra vonatkozó utolsó telekkönyvi bejegyzéstől számítva tíz év eltelt és a hitelező joga ezen időn belől a tulajdonos részéről az elévülés megszakítására a 208. §. szerint alkalmas módon el nem ismertetett."1 Ez a törvénykönyv tehát igen helyesen számol azzal az eshetőséggel, hogy a tkvi tulajdonos se a hitelező személyi viszonyait, se a kötelezési jogviszonyt nem ismeri s megengedi a jelzálogjog megszüntetését azon az alapon, mert a jogosított ismeretlen és mert 10 év óta, jóllehet ez alatt az idő alatt a telekkönyvi tulajdonos se tőkerészlet, se kamatfizetést nem teljesített, se biztosítékot nem nyújtott, se más módon a hitelező jogát el nem ismerte, a jelzálogjogra vonatkozó semminemű telekkönyvi bejegyzés nem foganatosíttatott. A törvény ezekhez a tényekhez a követelés fen nem állásának vélelmét fűzi, a melyet mint jogi eszközzel, a felhívási keresettel emel teljes bizonyerőre s következményül a járulékos természetű jelzálogjognak megszüntetését is megengedi. Természetesen a felhívási perben a vélelemmel ellenkező tényállás az ellenfél által bizonyitható s a sikeres bizonyítás a kereset elutasítását vonja maga után. (Folytatjuk.) Egy szabálytalan bejegyzésről. — Válasz Harmath Domokos tordai kir. telekkönyvvezető urnák a II. évf. 4—5. számában közölt czikkére. — I. Mielőtt a dolog érdemére térnék, már eleve is jelezhetem, hogy a felvetett kérdésben teljesen osztom az író ur nézetét; mert valóban — tapasztalatom szerint is — oly eltérők és sok esetben hiányosak is a bejegyzések, hogy ha a tkvi rdts 168. §-át szigorúan alkalmaznók, a telekkönyvvezetők valóságos jelentés-özönnel áraszthatnák el a telekkönyvi hatóságokat. Ez nem is lehet másképen; mert hisz nincs egyöntetű bevezetési (bejegyzési) mintatárunk. Van 1 Az idézett törvény 208. §-a értelmében : „Az elévülés megszakittatik, ha a kötelezett a jogosítottal szemben az igényt részletfizetés, kamatfizetés, biztosítéknyújtás által vagy más módon elismeri.