Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [8. r.]

• 105 ff) több rendbeli ingatlan dologra vonatkozó, ugyanazon egy, habár részben megszűnt jognak egy vagy más különböző hivatalok telekkönyveibe való bejegyzése, továbbá ilynemű jognak ugyanazon tulajdonos egyik fekvőségéről a másik fekvőségére való átíratása, a bejegyzett jognak ugyanazon fekvőyég egy részére való szorítása; több rendbeli ingatlanra bejegyzett kezességnek felosztása az egyes ingatlanokra, illetőleg az együttes kezességnek megszüntetése; gg) midőn valamely bejegyzett osztatlan tulajdonnak vagy haszonélvezetnek a bekebelezett részbirtokosok közötti felosztása bejegyeztetik ;* hh) valamely jognak a jótálló ingatlanaira eszközlött tkvi bejegyzése azon esetben illetékmentes, ha ugyanazon jognak bejegyzése a kötelezett fél ingatlanaira is foganatosíttatott és ettől a bejegyzési illeték megfizettetett; (1868. évi XXII. t. cz. 17. §.) ii) bejegyzése azon jogoknak, melyeket valamely ingatlan dolognak, vagy a nyilvánkönyvekbe bekebelezett jognak tulajdonosa, haszonélvezője, jogának teljes vagy részbeni átruházása esetében, saját személyére nézve ugyanazon dolgot illetőleg magának fentartott, vagy kikötött, mint : vételárköveteléseknek, járadékoknak vagy más kikötéseknek stb. bejegyzése ;2 nyilvánul, hogy a tőkének eddig bekebelezve nem volt járulékai is bekebeleztetnek, amire nézve bővebben 1. a jelen magyarázatok előző 3. számát; vagy abban, hogy pl. egy 500 forint értékű ingatlanra bekebelezve volt 800 frtos követelés még egy 200 frtos ingatlanra is kiterjesztetik, avagy egy 700 trtos értékű zálogtárgyra vitetik át, amely esetekben a zálogjog értéke 200 írttal emelkedvén, ettől a különbözettől a 7/10°/0-tóli illeték megfizetendő, tekintettel arra. hogy az első izben lekötött tárgy értékéhez képest az első bekebelezéskor csak 500 írttól volt az illeték követelhető. 1 A 16. tét. D. ggj pontjára is vonatkozólag 1. a 16. tét. A. pontjához 1. sz a. fűzött határozatot. 8 Ha az osztályos egyesség alapján az egész hagyatékot átvevő örökös többi örököstársainak készpénzzel leendő kielégítését vállalta magára és a kielégítési összeg a hagyatéki ingatlanokra bekebelezteiik, a 16. tét. D. iij pontja értelmében bekebelezési illeték nem jár. (1924—93.) Ha a kifizetett vételárnak a vevő javára az eladó ellenében (440—85. és 1180—88.) vagy a vételár hátraléknak az eladó javára az eladás tárgyát képező ingatlanokon kivül más ingatlanokon is avagy az eladás tárgyát képező' ingatlanokra ugyan, de nem az eladó, hanem az általa megjelölt harmadik szewiély javára (1417—89.) leendő biztosítása köttetik ki magában az adás-vételi szerződésben, akkor az ezek alapján eszközölt zálogjogi biztosítás után a 7/, 0°/0-tóli illeték megfizetendő. Midőn az átruházó által fenfartott jogok vagy vételárhátraléknak biztosítása külön okiratban van kikötve, az átadó, illetve eladó javára, az ennek alapján eszközölt bekebelezés után a 1'/'10e'/0-tóli feltétlenül fizetendő (211—84.) még akkor is, ha biztosítás végett az átadott ingatlanok lesznek lekötve (621—86.), maga a külön okirat II fok. szerinti illeték alá tartozván ; ellenben ha az adásvételi szerződésben a vételárhátraléknak eladó javára az eladott ingatlanra leendő bejegyzése kiköttetett, ez a bejegyzés akkor is illetékmentes, ha nem a tulajdonjog átíratásával egyidejűleg és nem az adás-vételi szerződés, hanem külön kiállított kötelezvény alapján eszközöltetett. (1428—89. 1948—94.) A vételárhátralék bekebelezése az eladott ingatlanra akkor is illetékmentes, ha a bekebelezés nemcsak a tulajdonos, hanem annak javára is bekebeleztetik, a ki az eladott ingatlanokra vonatkozó haszonélvezeti jogáról lemondott, mert a haszonélvezetet tekintve ő is eladó (1894—93.)