Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - A szélenjegyzésről

100 Már pedig ha a létező alapot némely telekkönyvi hatóság puszta állításra, minden elfogadható „különleges" bizonyíték nélkül megváltoztatja, ez nem egyéb, mint a fennálló s már is meglehetősen hanyatló hitel tkvi jogbiztonságának alapos compromittálása. Mit teszen az, hogy a tkvi hrszámok területeit kiigazitgassuk, vagy másokkal fölcseréljük, egészben bejegyezzük ? Azt teszi, hogy ha az a bejegyzett terület nem felel meg tényleg azon tkvi hrszám területének, a mekkora kiterjedésben az az illető tkvi tulajdonos jogos tulajdonát is képezi, hamis adatot csempésztünk be a tjkvbe s ezzel félrevezettük az eladót, a vevőt, a hitelezőt és az egész érdeklődő közönséget. Hanem hát tegyük fel mindezek mellett is, hogy az a bizonyos ujan bejegyzett, vagy kiigazított terület talán egészben vagy részben épen annak a tkvi hrsz. területének felel meg, melyhez bejegyeztetett; de mi történik akkor, midőn a betétszerkesztési azonosítás fotytán be áll az az eset, a melyről az 1893: 19,665/93. sz. alatti I. m. rendelet 55. §-a is intézkedik s a gyakorlat is teljesen igazolta, hogy t. i. épen azon hrsz. alatti ingatlan, mely ugy a tlkvben, mint a térképen is fel van véve s a melyhez azt a bizonyos kataszteri, vagy az emiitett kimutatásban foglalt mérnöki területet jegyezte be, az a tkvi hatóság a természetben nem létezik ? Addig azonban, míg a betétszerkesztési szakszerű azonosítással kiderülne ez a szabálytalanság, hányszor lesz ez a nem létező ingatlan adás és vétel tárgya ? vagy zálogjogokkal megterhelik, árverésen el is adatik és csak a birtokbavételnél derül ki, hogy az árverésen eladott ingatlan területe nem létezik. Micsoda gordiusi csomók keletkeznek a betétszerkesztési azonosításnál, ha már most a tkvi hatóság azt a bizonyos 4—5 hold kataszteri területet, egy természetben nem létező tkvi hrsz. területeként jegyezte be és ezt a területet számos részre és külömböző tjkvekbe osztották szét s külömbözően terhelték meg ? Ezekből következnek a birtokrendezéseknél és vitás jogi kérdéseknél a gordiusi csomók s az érdekeltek érzékeny károsodása, a melyekről egy más alkalommal fogok szólani. \( A szélenjegyzésről. Irta : Sigma. A szélenjegyzés czélja, hogy a beadvány elintézéséig és bevezetéséig a telekkönyvet megtekintő feleknek tudomása legyen, hogy a fekvőségre vagy telekkönyvi jogra nézve már ujabb beadvány létezik, mely arra nézve változást idézhet, továbbá, hogy a kiadandó kivonatba a beadvány rövid tartalma, mint „még el nem intézett" felvétetik és a telekkönyvek rendes vezetése tekintetéből soha egy későbbi beadványra hozott végzés, az előbbi beadványra kelt határozat előtt be ne vezettessék.1 1 Schnierer Gyula : „Telekkönyvi eljárás" ke'zi könyvéből.