Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 8. r.

Ezek az indokok azonban az 1892. évi XXIX. t.-cz. 2. §. 2. a) és b) s a 3. §. c) és d) pontjai szerinti eljárásnál fenn nem forognak. Az eljárás megindítása nélkül vagy annak befejeztével hozott elsőbirósági megtagadó végzés ellen megengedett felfolyamodás semmiféle munkálatot nem nehezít és nem gátol meg. Irt nincs semmi szükség a jogorvoslat kizárására. Ellenkezőleg, annak kizárása helytelen és igazságtalan ; mert igaz ok nélkül megfosztja a felet attól, hogy az elsőbiróság téves vagy helytelen felfogásából eredő elutasító végzése ellen a felsőbíróságnál kereshessen orvoslást s kényszeríti őt a hosszas és költséges pereskedésre. Szomorú, de igaz, hogy a betétszerkesztésre vonatkozó törvények és rendeletek tömkelegében igen kevés biró tud eligazodni. Az elsőbirák tulhalmozva lóvén egyéb munkával : nincs idejök — s talán kedvök sem, mert a rengeteg tömeg láttára rémület vesz rajtok erőt — azok alapos tanulmányozására és elsajátítására. Nem csoda tehát, ha az elsőbiróságok az 1892. évi XXIX. t.-cz. szerinti eljárásban oly gyakran tévednek s helytelennél-helytelenebb felfogást tanúsító végzéseket hoznak. A helytadó sérelmes végzések ellen meg van a jogorvoslat — az elienmondásban, felszólalásban és törlési keresetben. De a megtagadó sérelmes végzés ellen nincs semmi, de semmi ! És ez nem jól van igv. A helyes igazságügyi politika megköveteli, hogy ez ellen is engedtessék jogorvoslat — a felfolyamodásban. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről.1 Irta : dr. Kemény Andor kir. albiró. (Folytatás.) Annak a meghatározása, mi tekintessék telekkönyvezett és mi nem telekkönyvezett ingatlannak, első tekintetre rendkívül könnyűnek látszik, csak kissé behatóbb vizsgálat azonban meg fog győzni arról, hogy a kérdés korántsem olyan egyszerű, mint a milyennek első tekintetre feltűnik, de sőt a pontos meghatározás, mivel több mellékkérdéssel van szoros kapcsolatban, meglehetősen nehéz. Az alábbiakban megkíséreljük adni a meghatározást, egyszersmind rá fogunk mutatni a gyakorlatban sűrűbben mutatkozó azokra a feltűnőbb hibákra, a melyek a telekkönyvezett és nem telekkönyvezett ingatlan hibás fogalommeghatározásából származnak. Mint tudjuk, a telekkönyvnek törvény szerint kiegészítő részét, mintegy bázisát képezi a telekkönyvi térkép. Ezen a térképen az egyes ingatlanok (részletek) helyi fekvésüknek megfelelő sorrendben, természetes vagy mesterséges határaik szerint elkülönítve, arányosan 1 Az előző közleményeket lásd az I. évfolyam 6—12. és II. évfolyam 1. és 3. számaiban.